sín benbe.hu

Címlap Cikkek RhB Albumok Mozdonyok Atlasz Modellvasút Linkek

-----------------

Remek cseh
teles keretek

Búvár, Bardotka, Bézé, villanyok, személyek, teherek és egy óriási áprilisi havazás a tavasz és a tél határán Csehország keleti felében!

A ČD 814 133-5 pályasz fotó

A ČD 814 133-5 pályaszámú Regionova Újezdec u Luhačovic és Polichno között

A ČD 754 075-0 Újezdec fotó

A ČD 754 075-0 Újezdec u Luhačovic és Polichno között

A ČD 754 075-0 pályasz fotó

A ČD 754 075-0 pályaszámú Búvár (vagy helyi nyelvjárásban Brejlovec) Újezdec u Luhačovic és Polichno között

(könyvjelző)

Jókút (=Kuty) - Szakolca (=Skalica na Slovensku) - Sudomeřice nad Moravou - Veselí nad Moravou - Vrbovce - Myjava - Vágújhely (=Nové mesto nad Váhom)
Holics (=Holič nad Moravou) - Hodonín

498 104

Megnyitás:
  • 15/06/1891: Holics - Hodonín (Holics-Gödingi HÉV)
  • (Dévényújafalu -) Jókút - Szakolca: 27/10/1891 (Morvavölgyi HÉV)
  • Veselí nad Moravou - Sudoměřice nad Moravou: 10/10/1887 (StEG)
  • Szakolca - Sudoměřice nad Moravou: 15/11/1893 (StEG)
  • Veselí nad Moravou - Myjava: 1927 (ČSD)
  • Myjava - Vágújhely: 1929 (ČSD)
Hossz:110 km
Építtető:lásd fent
Villamosítás:Jókút-Halics: 25 kV 50 Hz ~
Személyszállító vasút:ŽSSK/ČD/ŽSSK

Hajdani helyi érdekű vonal, ma fő- és mellékvonalak hálózata a szlovák-cseh határ közelében. Jól jellemzi a birodalmi vasútépítést, hogy a Monarchián belül Magyarországhoz tartozó Pozsony és az Ausztriához tartozó Brünn között fővonali vasúti kapcsolat csak Bécsen keresztül épült. Összeköttetést Morvaországgal csak a Pozsony-Bécs fővonalon Marchegg előtt, Dévényújfalunál kiágazó HÉV-vonal adott, amely egyenes úton Veselí nad Moravouban a Vlára-szoros felé vezető vonalba csatlakozott, Jókúton és Halicson pedig, szintén HÉV-ekkel, nyugat felé vezetett. A ČSD Trianon után a Dévényújfalu - Jókút - Břeclav szakaszt kétvágányú fővonallá fejlesztette, de ma 100 km/h sebességgel járható a Jókút - Szakolca - országhatár vonalszakasz is, a Holics és Göding (ma: Hodonín, Csehország) közötti vonalat pedig a Břeclavot elkerülő teherforgalom számára villamosították is.

Szintén a ČSD építette ki a Fehér-kárpátokat áttörő vonalat Vágújhelyre, rajta számos viadukttal és egy nagyobb alagúttal. Ezen a vonalon a határállomás Vrbovce, de 1992-ben Csehországhoz került, ezért átnevezték Javorník nad Veličkou-ra (ugyanolyan távol fekszik Javorníktól, mint Vrbovcétől). Később egy területcserével az állomás Szlovákiához került, és ismét Vrbovce nevét viseli. Jókút-Szakolca, Hodonín-Javorník és Vrbovce-Vágújhely között sűrű személyforgalom van, Javorníknál naponta néhány cseh motorkocsi megy át, Szakolcánál csak teherforgalom van.

Cikk a vonalról
AtlaszFényképek

Furcsa morva tavasz az album címe, és fölmerülhet a kérdés, hogy mi értelme van ezt a tél közepén, egyik havazás után, de már a következőre várva publikálni? Hiába egy viszonylag kései húsvét előtt indultunk Kelet-Csehországba, a képeken hamarosan látszani fog, hogy tavaszról még szó sem volt, télről viszont annál inkább. Így pedig jogos az album téli publikálása!

Én már nem is emlékszem, pontosan hogyan, de egy rettenetesen korai indulás után Vágsellyén és Vágújhelyen át érkeztünk Uhersky Brod közelébe, amit a vasúti bulvárlap írói bizonnyal Magyarbród néven illetnének, hiába a hajdani birodalom osztrák felén fekszik, és így az állomását is természetesen régen Ungarisch Brod-nak hívták, még jó, hogy le nem fordítjuk Magyar-gázlónak! Elég gáz lenne, ha hagynánk magunkat így lóvá tenni! Namost az útirányból nagyjából ki lehet találni, hogy dél-kelet Csehországban, a Fehér-Kárpátok túloldalán járunk, ahol az átlag vasútbarát vasútföldrajzilag és településnévileg is el van veszve. Pedig aki gyakran olvassa a benbe.hu-t, annak nem lehet teljesen ismeretlen a vidék, a háttérben, ahol az erdő kezdődik, kivehető egy gyanúsan vízszintes csík, ami egy magyar szempontból is lényeges vasútvonalhoz, a morva Brünnt a felvidéki Hőlakkal összekötő vonalhoz tartozik. Ennek a vonalnak a Veselí nad Moravouig tartó, kétvágányú szakaszáról már tettem föl képeket, amiket aközben lőttünk, hogy követtük az Albatros gőzmozdony által vontatott Mikulás-vonatot. Ahhoz a vonalhoz kapcsolódik a jobb oldalt látható szerkezeti újdonság, a vasútvonal névjegye, amivel a vonal főbb tényadatait, történetét és az oldalon vele kapcsolatban föllelhető információkat foglalja össze, jelen esetben a vonalon készült képekhez vezető link, illetve az Atlaszhoz, a részletes vasútföldrajzi adatokhoz vezető link található meg. Egyelőre nagyon kevés vonalhoz készült el, de később segíteni fog azoknál a beszámolóknál, ahol már bejárt vonalról mutatok új képeket az emlékeket fölidézni, illetve ebben az albumban sok olyan vonalra látogatogatunk el, ahol korábban még nem fotóztam, azokról pedig segít majd az alapvetéseket megismerni. A formátumához az ötletet részben a Wikipedia adta, ahogy sok adat is onnan származik, de azért ez így összegyűjtve egy vonalról sincs meg egyben, sok könyvet hozzá kellett olvasnom, és persze gyakran csehül vagy németül, amik ráadásul nem az erősségeim. Ezért akár hibák is előfordulhatnak sajnos, ötöst kap, aki esetleg talál egyet!

A ČD 810  628-8 Š fotó

A ČD 810 628-8 Šumice és Újezdec u Luhačovic között

A Bylnice felől érkező RegioNova kapott egy 810-est utánfutónak, nyílván gépmenet-spórolásról van szó.

A ČD 810  628-8 Újezde fotó

A ČD 810 628-8 Újezdec u Luhačovic és Šumice között

Már vágtat is visszafelé ugyanaz a motorkocsi.

A ČD 754 075-0 pályasz fotó

A ČD 754 075-0 pályaszámú Búvár, vagy helyi nyelven Brejlovec Biskupice u Luhačovic és Polichno között

(könyvjelző)

Hajdan Brno és a Vlára-szoros közötti kapcsolat miatt épült errefelé a vasút, de most nem amellett a vonal mellett állunk és nem arra járnak a búváros vonatok: Uhersky Brod után mintegy kilométernyire található Újezdec u Luhačovic állomása, ahol kiágazik egy rövid zsákvonal a dombok közé, Luhačovicébe. Onnan Staré Mestóig viszi a vonatokat a Búvár, ahol a fővonalon már villanymozdony veszi át a vontatást, és húzza a kocsikat Olomoucba (Olmützbe), vagy akár Prágába. Bylnicébe inkább a 810-esek és RegioNovák járnak. Bylnicében csatlakozik nagy emelkedővel egy vonal a Prága-Kassa fő összeköttetéstjelentő vonarl Horní Lideč állomásáról, ezen is sűrű vonatközlekedés van, sokszor egészen Vlára-szorosig elmennek, de oda szlovák vonat már csak kettő megy át naponta. Staré Mesto lett immár röviden a korábbi Staré Mesto u Uherského Hradište neve, de az állomásé változatlan maradt (csak, hogy az újságírókat ez is összezavarja). Ennek a rövid vonalnak is álljon itt a névjegye - ezt a formátumot inkább az Atlaszban fogom használni, ahonnan eddig nehéz volt a képek mellé szöveges információt is találni, ezzel próbálok javítani a helyzeten, mert azt gondolom, hogy aki ide látogat, annak információra is szüksége van, nem csak képekre:

Megnyitás:12/10/1905
Hossz:10 km
Építtető:k&k. szab. Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság (StEG)
Villamosítás:-
Személyszállító vasút:ČD

Másodrendű zsákvonal Dél-Kelet Csehországban, motorkocsikkal és Búvárokkal kiszolgálva. Felújítása 160 km/h sebességre, villamosítása és ETCS-sel való biztosítása is a tervek között szerepel.

Fényképek

Uhersky Brod állomás felvét fotó

Uhersky Brod állomás felvételi épülete

Uhersky Brod állomás fotó

Uhersky Brod állomás

A ČD 842 002-8 Uhersky fotó

A ČD 842 002-8 Uhersky Brod állomáson

A ČD 842 002-8 Uhersky fotó

A ČD 842 002-8 Uhersky Brod állomáson

(könyvjelző)

Ez a nagymotorkocsis vonat is Bylnice felé tartott. A cseh dízeles vonalak jellegzetessége, hogy a jelentősebb utasforgalmú vonalakon Bézéknél komolyabb motorvonatokat is be tudnak vetni. Ebből több típus is van, a nagyobbnak ható, többnyire még régi vörös+krém színüket viselő Hydrák jellemzően gyorsvonatként, a rendszerváltás-korabeli, 842 és 843 sorozatú Rakevek Najbrt fényezésben inkább személyvonatokkal fordulnak elő. A Kvatro néven is emlegetett motorvonatokkal eddig csak Liberec környékén futottam össze, ott is az újabb, 843-as szériával, itt a déli részen a 842-esek inkább a jellemzőek:

Ma is járnak 842-esek erre, de jellemzően Hydra vezérlőkocsival inkább, hogy megspórolják a körüljárást (ilyen vegyespárosról lesznek képek az album végén). Érdemes megfigyelni azt a cseh jellegzetességet is, hogy a másodrendű vonal is új vágányokat, perontetőt, új buszpályaudvart, gyalogos felüljárót kap - nálunk sajnos ez nem jellemző, inkább csak emelt szintű karbantartások vannak és azok is csak a legforgalmasabb vonalakon (135, 46 például). Igaz, a kisvárosoknak Csehország életében sokkal komolyabb szerepe van, mint nálunk, ahol a megyeszékhelyek is úgy települnek rá a környezetükre, mint Budapest az egész országra. Szlovákiában ilyen nagymotorokból csak nagyon kőkorszakiak maradtak a szétválás után, ezért a Krokodilok gyorsan eltűntek, a nagymotorok csak az alacsonypadlóssággal együtt jelentek meg először a kis létszámú 840-es , aztán a megbízhatatlan, de legalább saját 861-es képében. Nálunk a Desiróknak és Uzsgyiknak még mindig nem találják a szerepüket, alig néhány helyen járnak testhezálló feladatkörben.

A ČD 842 001-0 Hav" fotó

A ČD 842 001-0 Havřice és Hradčovice között

842-est korábban még sosem fotóztam, és most rögtön elém szambázott a fényhiány miatt egy svenkelt felvételre a 001-es, prototípus példány is! Az előbb látott motorvonattal Uhersky Brodban keresztezett és most halad tovább Staré Mesto felé.

A ČD 750 711-4 Hrad fotó

A ČD 750 711-4 Hradčovice és Havřice között

(könyvjelző)

Sokan odavannak a nyárért, de nyáron ez a fotóhely működésképtelen (most már lehet, hogy télen is), pedig ezen a vonalon többnyire a közút mellett megy a vasút, nincs sok opció, ha Búvárt akarsz fotózni, keresgélned kell a helyeket! A kiváló vagonweb.cz Razeni vlaku szolgáltatása szerint ma már emelt komfortú, IC-minőségű kocsikkal járnak ezek a vonatok is Slovácký expres márkanéven (ez a helyi Metropolitan).

A ŽSSK 361 103-5 Lysa  fotó

A ŽSSK 361 103-5 Lysa pod Makytou és Strelenka között

(könyvjelző)

Nagyjából húsz percet autóztunk Uhersky Brodtól, de minden megváltozott. A Horní Lideč és Puhó (Puchov, Szlovákia) közti határátmenetnél folytattuk a túrát. Ez elsőrendű fővonal, ahogy említettem, a legdirektebb út Prága és Kassa között, ami ma is fontos kapcsolat a messzeszakadt dolgozók és az egyetemisták miatt. Van ugyanakkor alternatívája: Zsolnánál észak felé fordulva, Csácán át Ostravába lehet eljutni, onnan pedig kelet felé haladva Přerovnál újra találkozni lehet ezzel az útvonallal. Számottevő kerülő, de több éjszakai vonat is azt választotta a hosszabb alvás és Ostrava bekapcsolása érdekében. Ez a vonat viszont Olomoucon át megy Prágába, a legrövidebb úton, és nem csekély kihasználtsággal. Útjának első fele a 180-as vasútvonalon vezetett:

Hajdan ezt teljes egészében tudta volna egy 163-as, 3kV egyenfeszültségről üzemelő villanymozdony is teljesíteni, mára azonban Puhó állomást már átkapcsolták 25 kV 50 Hz váltófeszültségre, így amiatt a kb. ezer méter miatt már erre a vonatra is kétáramnemű villanymozdony szükséges. A 361.1 sorozat akár végig is viheti a vonatot Prágáig, mivel képes a 160 km/h-s sebességre is. Ma csak Zsolna és Prága között közlekednek a Valašsky Expres nevű vonatok, vegyesen szlovák 361-essel és cseh 380-assal , a Kassa-Prága vonatok mind Csácán át közlekednek. Azokon akad Vectron, Banán , 361-es, minden, ami épp van.

A ČD 914 077-3 Strelen fotó

A ČD 914 077-3 Strelenka és Lysa pod Makytou között

A ČD 162 035-0 Strelen fotó

A ČD 162 035-0 Strelenka és Lysa pod Makytou között

(könyvjelző)

Nem csak a vonal jellege más, mint a búváros-motorkocsis vidéken, havas lett a táj, ami áprilisban szokatlan, mégis nyomatékosította, miért volt fontos az én, még téli gumival fölszerelt autómmal jönni, másrészt észrevétlen átértünk Szlovákiába, igaz, itt a határt annyira sem venni észre, mint Ausztria felé, még a vasúti menetrend is olyan (sőt jobb), mint egyebütt. Ez az album kétéves, akkor még végig lehetett menni egyenfeszültségű mozdonnyal Zsolnáig.

Egy ismeretlen ČD 362  fotó

Egy ismeretlen ČD 362 Lidečko és Lužná u Vsetína között a Viaduktu v Lužné u Vsetína viadukton

(könyvjelző)

Visszatértünk Csehországba, ahol az ország belseje felé tartó fővonalon lőttünk pár képet. Ez a kis viadukt sajnos még télen sem igazán fotózható erről az oldalról, de a túloldalról túl ellenfényes lett volna.

A ČD 814 092-3 Lide fotó

A ČD 814 092-3 Lidečko és Lužná u Vsetína között

A ČD 363 507-5 Lide fotó

A ČD 363 507-5 Lidečko és Lužná u Vsetína között

(könyvjelző)

A Kandó-rendszerű felsővezeték térhódítására nem csak a ŽSSK, de a ČD is igyekszik fölkészülni, ezért készülnek a szinkronüzemre is alkalmas, kétáramrendszerű, 363-as felújítások a ČD Cargónál.

A ČD 150 226-9 Luž fotó

A ČD 150 226-9 Lužná u Vsetína és Lidečko között

A ČD 460 026-8 Jablunk fotó

A ČD 460 026-8 Jablunka és Vsetín között

A ČD 460 025-0 Vsetín  fotó

A ČD 460 025-0 Vsetín és Jablunka között

(könyvjelző)

Mivel nem találkoztam velük, sokáig azt hittem, hogy egyenáramú Pantográfja csak a szlovákoknak maradt, de Olmütz és Ostrava környékén azóta többször is sikerült beléjük botlani. Ez a fotóhely ráadásul csak útba esett, ahogy menetrendileg épp jött egy személy, de engem lenyűgöz a környék domborzata. Nem kell Alpok, de itt legalább van valami táj, vannak kontrasztok, színek, háttér! Szóval ide érdemes jönni fotózni.

A ČD 842 010-1 Frenstá fotó

A ČD 842 010-1 Frenstát pod Radhoštěm és Kunčice pod Ondřejníkem között

(könyvjelző)

Valašké Meziřiči - Frydek-Místek - Ostrava

Megnyitás:
  • Ostrava - Frydek-Místek: 1/1/1871 (OFE)
  • Kojetín - Valašké Meziřiči - Frydek-Místek - Česky Těšín: 01/06/1888 (KFNB)
Hossz:72 km
Építtető:k.k. priv. Ostrau-Friedlander Eisenbahn / k.k. priv. Kaiser Ferdinands-Nordbahn
Villamosítás:Ostrava-Kunčicéig: 3 kV =
Személyszállító vasút:ČD

Az Ostrava - Frydek-Místek vonalhoz csatlakozva nyílt meg 138 km hosszban kelet-nyugati irányban a több fővonalat összekötő, Česky Těšín és Kojetín közötti vonal Kelet-Csehországban, Ostrava közelében. Ma három külön szakaszban kezelik Kojetív és Valašké Meziřiči, Valašké Meziřiči és Frydek-Místek, valamint Frydek-Místek és Česky Těšín között. Frenstát pod Radhoštěm és Ostrava között az S6-os Esko-viszonylaton utazhatunk.

AtlaszFényképek

Jó-jó, tetszik a fővonal, de azért nagy forgalom, főleg izgalmas vonatokból nincsen rajta, ezért két mellékvonal elhagyása után a Valašké Meziřičiből Frydlanton át Ostravába tartó vonal mellé kanyarodtunk, ami egy hosszabb hajdani transzverzális vonat része, de ma inkább mellékvonalak hálózataként tekintenek rá. A táj hirtelen kinövő hegycsúcsokból, meglepően meredek utakból, hófödte, fenyőfákkal borított hegyoldalakból áll, a show-t a Moravskoslezské Beskydy néven ismert hegység nyújtotta, ami a Nyugati-Beszkidek egyik morvaországi ága. A vonatok jórésze itt észak-keletre, Ostravába tart a cseh S-Bahn márkanév, az Esko alatt, ezen a képen is egy S6-os járat látható. A cseheknél azonban (és ezen most sokan föl fognak háborodni, akik nem voltak még sokat Csehországban, csak képek és pár percnyi prágai vonatozás alapján próbálják megsaccolni, milyen lehet nyugaton az élet), járműhiány van, illetve kevés a pont megfelelő jármű, ezért szegény ember vízzel főz - cseh ember mozdonyos-körüljárós Eskót csinál alapon a körüljárós Rakev motorvonatok mellé körüljárós búváros személyvonatok is tartoznak mind a mai napig. S6 jelzéssel. Ez persze nagyon pozitív, hiszen egy kvázi vidéki város (na jó, Ostrava azért durván iparvidék, magyar szemmel felfoghatatlan nagyvárosias környék, de akkor is) elővárosi közlekedése tud így kiváló menetrendet nyújtani. Hogy a kocsik milyen kényelmet adnak, az más kérdés, sajnos ma a vasútbarátok szerint az elővárosba tervezett FLIRT-ön 73 km is gyötrelem, egy ilyen Studenka motorkocsival biztos a világból is kiutaznának...

A valóság az, hogy a cseheknél is a menetrend az elsődleges fejlesztési szempont, a pálya a másodlagos, és a jármű a harmadlagos, pont, mint nálunk. Egyszerűen csak az eltérő nemzetgazdaság miatt eltérő ütemben készül mindegyik, illetve, ahogy már említettem, ott a kisvárosok sokkal fontosabbak, mint nálunk. Így alakult. Ennek ellenére a cseh vasút sem egy kompromisszumoktól mentes svájci, bár messziről úgy tűnhet - sokkal inkább a meglévő eszközök hatékony kihasználásáról szól az egész. És ha az sorban öt ülőhelyes, műbőrös 810-es motorkocsit jelent, akkor azt! És lehet agyba-főbe dicsérni a cseheket, én nem fogok ellentmondani, szerintem a svájci után európa legjobb vasútját csinálják, de mégis ott van náluk a Liaz motoros, felújítatlan 810-es Bézé, méghozzá nem elszórtan, hanem legalább felesben a RegioNovákkal! Ebből néhány későbbi albumban még komolyabb ízelítőt lehet majd kapni.

A ČD 754 086-7 Kun fotó

A ČD 754 086-7 Kunčice pod Ondřejníkem és Frenstát pod Radhoštěm között

(könyvjelző)

Szóval itt a Búvár, igazi, félig retró szerelvénnyel , ugyan Najbrt-festésben , de plusz szellőzők nélkül - ekkoriban ennél eredetibbet már nem lehetett találni. A táj egyszerűen fenomenális - nem kellett nagyon keresgélni, bár Peti tudta, hogy hová kell jöjjünk, és itt a fenyőfás, dimbes-dombos, töltéses magaslati hely, dinamikusan csavarodó búváros személlyel! Mindez amúgy vonatból is nagyon érdekes lehet, úgyhogy ahogy most csináltam a képeket és írtam a szövegeket, elhatároztam, hogy a kiváltságos tanárnak járó nyári szünetben bevonatozom ennek a túrának a vonalait, persze bővítve a fotóállományt is, csak aztán fussa a kiváló megemelt fizetésből!

A ČD 842 011-9 Frenstá fotó

A ČD 842 011-9 Frenstát pod Radhoštěm és Kunčice pod Ondřejníkem között

A ČD 842 011-9 Frenstá fotó

A ČD 842 011-9 Frenstát pod Radhoštěm és Kunčice pod Ondřejníkem között

(könyvjelző)

A ČD 754 086-7 Frenstá fotó

A ČD 754 086-7 Frenstát pod Radhoštěm és Kunčice pod Ondřejníkem között

(könyvjelző)

A ČD 754 021-4 Kun fotó

A ČD 754 021-4 Kunčice pod Ondřejníkem és Frenstát pod Radhoštěm között

A ČD 810  371-5 Skotni fotó

A ČD 810 371-5 Skotnice és Příbor között

(könyvjelző)

A ČD 810 394-7 Př fotó

A ČD 810 394-7 Příbor állomáson

Příbor fotó

Příbor

Első napra a fotózásunk végének legolcsóbb szállását kerestem, ami Príbor gyönyörű középkori főterének oldalában egy középkori házban volt; nem messze ide kiváló sört tudtunk inni, szóval igazán autentikus volt a szállás.

A ČD 810 678-3 Př fotó

A ČD 810 678-3 Příbor és Skotnice között

(könyvjelző)

Reggel egy városi fotóval indítottuk a napot. Ezen a vonalon, bár Esko jelzéssel, de majdnem kizárólag régi motorkocsik járnak. Ezt persze kompenzálja a vonalból kiágazó és az ostravai reptérre vezető, villamosított vasútvonal RegioPanther felhozatala, csak itt egy újabb bizonyíték, hogy a ČD erősen változó teljesítményt nyújt. Ezúttal pl. a Studénka - Verovice vonalon.

A ČD 380 011-7 Lipnik  fotó

A ČD 380 011-7 Lipnik nad Desnou és Drahotuse között a Jezernickí Viadukt völgyhídon

(könyvjelző)

Másnap sokkal sötétebb felhők köszöntöttek ránk, pedig kellett volna a fény, hiszen fővonalra, az Olomouc és Ostrava között fekvő Jezernickí viadukthoz készültünk, amelyik Csehország második leghosszabb vasúti viaduktja (a leghosszabb a prágai Negrelli-viadukt ).

A ČD 460 076-3 Lipnik  fotó

A ČD 460 076-3 Lipnik nad Desnou és Drahotuse között

A ČD 362 188-5 Lipnik  fotó

A ČD 362 188-5 Lipnik nad Desnou és Drahotuse között

Egy ismeretlen ČD 150  fotó

Egy ismeretlen ČD 150 Banán Lipnik nad Desnou és Drahotuse között

Egy ismeretlen RegioJet 163 fotó

Egy ismeretlen RegioJet 163 Lipnik nad Desnou és Drahotuse között

A ČD 810 371-5 Svato&# fotó

A ČD 810 371-5 Svatoňovice és Čermná v Sležsku között

(könyvjelző)

Eddig Ostravához és Olomouchoz képest viszonylag könnyű volt elhelyezni, hogy merre járunk a túrán, de talán ez a térkép segíteni fog:

Kelet-Cseh kör útvonaltérkép
A kelet-cseh kör útvonala

Eddig a jobb-alsó negyedet tettük meg, most a Budišov nad Budišovkou felé tartó vonalon készült fotó látszik éppen; Itt is szimpla Bézé van, de imsétlem, Liaz-motoros, sorban öt üléses, fejtámla nélküli, műbőrös cucc - tényleg annyira hasít a cseh vasút? Tényleg a világ legrosszabbja a magyar, vagy csak nagyon furcsa szemüvegen keresztül nézi mindenki?

A ČD Svatonovice-Cermn fotó

A ČD Svatonovice-Cermná v Slezsku Svatoňovice és Čermná v Sležsku között

A ČD 810 524-9 Če fotó

A ČD 810 524-9 Čermná v Sležsku és Svatoňovice között

(könyvjelző)

Suchdol nad Odrou – Budišov nad Budišovkou

Megnyitás:15/10/1891
Hossz:39 km
Építtető:k.k. priv. Kaiser Ferdinands-Nordbahn
Villamosítás:-
Személyszállító vasút:ČD

Fejállomásban végződő vicinális Kelet-Csehországban, Ostrava közelében. 1890-ben egyszerre nyert a KFNB koncessziót a Suchdol - Budišov, a Suchdol - Fulnek és az Opava - Horní Benešov vonalakra. Az 1912-es menetrend szerint a kkStB négy vegyes-vonat párral szolgálta ki naponta, a tolatások időigénye miatt a menetidő több, mint két és fél óra volt hegymenetben. A Szudéta-vidék Németországnak való átadásakor 1938-ban a DR kezelésébe került, majd a Második Világháború után a ČSD-hez. Ma egész nap két órás ütemes menetrend szerint közlekednek a motorvonatok a vonalon. A pályasebesség 60 km/h, a legnagyobb emelkedő 25 ezrelék.

AtlaszFényképek
A Suchdol nad Odrou - Budišov nad Budišovkou vasútvonal is jó példa a cseh táj változatosságára; először az Odera széles völgyében, aztán egy mellékfolyó szűk szurdokában, végül egy tágas fennsíkon halad a vasút, és bár 40 km sincs teljes hosszában a zsákvonal, annyira változatos tájat produkál, hogyha nem tudnám, hogy mik vannak még tervben a túrán, akár napokat itt maradnék! És Csehország tele van ilyen mellékvonalakkal...

A vonal mentén élők első kézből tapasztalhatták meg a történelmet, amikor a kkStB kezeléséből a ČSD-hez került a vonal, majd, amikor a Szudéta-területek Németországhoz kerültek 1938-ban, akkor ez a pálya is a DR-hez került és az Oppelni Igazgatósághoz tartozott. Ma a ČD egész nap két órás ütemes menetrend szerint közlekedteti a vonatokat.

A ČD 809 596-0 Val# fotó

A ČD 809 596-0 Valšov és Bruntál között

A ČD 809 398-1 Bruntál fotó

A ČD 809 398-1 Bruntál és Valšov között

(könyvjelző)

Észak-nyugat felé haladva több alacsonyabb hágón át kellett kelnünk. Ezeken már abszolút szükség volt a téli gumira, egy helyen kb. 30 km/h-val haladva így is megcsúszott a kocsi és korrigálni kellett - szerencsére nem jött senki szemből. Viszont azóta eléggé bizonytalan vagyok, hogy mikor cseréljem le a téli gumimat.

Nekem nagyon tetszik a havazás miatt fakó háttér és a több évszak színvilágát is fölvonultató előtér. Aki csak a Bézét látja, annak is érdemes elgondolkodnia a történetén, mert persze ez is jellegzetesen cseh. Mi a budišovi vonaltól nyugatra tartva kereszteztük ezt az észak-déli irányú vasútvonalat, amelyik Olomoucot köti össze a lengyel határ mellett fekvő Krnovval, ami vasúti csomópont - északra a tényleges úticélunk, egy Lengyelországon át Šumperkig vezető péage-vonal, dél felé pedig az Opaván át Ostravába vezető vonal csatlakozik ebbe. Viszont akkor mit keres itt egy szóló Bézé?

Olomoucból krnovi fordulással Ostravába vannak közvetlen vonatok, amik gyorsítva közlekednek, a kisebb megállókat kihagyva. Ezeket különböző számú mellékkocsival kiegészített 843-as Nagystudenkák adják, néha akár három motorkocsival. Olomoucnak van egy rövid szakaszon kirohanós vonata is, de végigmenős személy nincsen. Ez a vonat ugyanis a következő állomáson, Valšovon elkanyarodik egy mellékvonalra Rymařov felé, itt az északi szakaszon tehát Rymařov-Krnov-Opava személyvonatok járnak pluszban. Reggel és délután minden ütemesség nélkül (igényalapúan, ahogy mondani szokás) vannak átlapoló járatok is, de nem tudom, azokat kik használhatják.

A ČD 810 026-5 Lipová  fotó

A ČD 810 026-5 Lipová Lázne jeskyne és Lipová Lázne között

(könyvjelző)

Megérkeztünk Lipová Láznéba, a következő észak-déli vonalhoz. Az igazi célpontunk ott van lent a völgybe, éppen csak a házak fölött, de először az érdekesség-faktor miatt lefotóztam a mellékvonalról érkező Bézét is. Igaziból az ostravai fővonalhoz képest ez egy mellékvonal mellékvonalának a mellékvonala, dehát a cseheknél teljesen normális ez a mellékvonalception, igaziból az országban bárhonnan bárhova el lehet jutni csak 810-esekkel utazva (néha véletlenül beüthet egy RegioNova is, de talán ez az album a bizonyíték rá, hogy a plasztikorrú jószágok nem annyira gyakoriak, mint az egyszeri magyar vasútbarát hiszi, annak ellenére sem, hogy a szülőhelyük, a šumperki Pars Nova itt van lent a vonal végén).

Lipová-lázne egy 2300 lakosú kisváros egy cseh módra alaposan iparosított völgyben, itt ágazik ki a Javorník ve Slezsku-ba vezető mellékvonal, ami útját egy magasan fekvő oldalvölgyben kezdi, ezért kell ennyire másznia a hegyet rögtön már az állomás után. Balra nem messze ide egy OMYA kőbánya található, de egyébként is rendszeres itt a teherszállítás, régen Bardotkával, ma jellemzően 753-as Búvárral jár itt a ČD Cargo, hegymenetben néha elöl-hátul géppel (itt láthatóak a zelpage.cz képei a vonalról). A rövid oldalvölgy után fennsíkivá válik a pálya, de arrafelé még nem fotóztunk, tervben van persze. A vonaton elég nagy tumultus van, a cseh és szlovák mellékvonalakon valamiért ez a sztenderd.

A ČD 750 718-9 pályasz fotó

A ČD 750 718-9 pályaszámú Búvár dízel-elektromos mozdonya Lipová Lázne zastávka és Lipová Lázne között

(könyvjelző)

Šumperk - Jeseník - Głuchołazy - Krnov

Sziléziai Semmering - Slezský Semmering
Megnyitás:
  • Głuchołazy - Krnov: 1/12/1875 (MSCB)
  • Šumperk - Głuchołazy: 1/10/1888 (ÖLEG)
Hossz:123 km
Építtető:k.k. privilegierte Mährisch-Schlesische Centralbahn / Österreichischen Lokaleisenbahngesellschaft
Villamosítás:Bludovig: 3 kV =
Személyszállító vasút:ČD

33 ezrelék legnagyobb emelkedésű másodrendű vonal észak-kelet Csehországban, rövid szakaszon Lengyelországban, ahol a PKP vágányait péage-forgalomban használja. Głuchołazy állomáson a vonatnak irányt is kell váltania, 2006-ig eközben is tilos volt az utascsere. Třemešná ve Slezsku állomáson csatlakozik hozzá az Osoblahai Kisvasút, amit szintén a ČD üzemeltet.

AtlaszFényképek

Leereszkedtem a hegyoldalban és pár másodperc múlva, az egyre komolyabbá váló havazás közepette megjelent a pár kilométerre fekvő Jeseníkből indult vonat is. Itt teljesen szokványos jelenség a Búvár, ezért is jöttünk ide fényképezni, mivel a hosszú völgyben vagy ötven kilométert megtéve a vonal kiér egy kisebb síkságra, egy deltavágánnyal ráfordul a Železnice Desná (Desná-völgyi Vasút) vonalára, hogy Zábreh na Morave állomásnál elérje az Ostrava-Olomouc-Česká Trebová-Prága fővonalat. Itt pedig legtöbbször gépet cserélnek, ráaggatnak a vonatra még pár kocsit, és villanymozdonnyal robog is az egész Brnóba. Ezzel az interregionális kapcsolata Szilézia cseh részének le is van tudva, de annyi csavar most is van a történetben, hogy a Desná völgyében fekvő regionális központot, Šumperket így nem érintik a vonatok - persze erre is van jó és követendő megoldás, a vonal alsó részén a mozdonyos vonatok gyorsítva közlekednek, ezért Hanušovicétől vannak bézés személyek is, amik viszont a delta másik ágán észak felé fordulva Šumperkbe közlekednek. Nyílván a gyorsokról Hanušovicében kényelmes és garantált átszállást biztosítanak, így minden irányba jó a vasúti kapcsolat.

A Šumperkbe vezető vonal 2009 óta, az onnan egyenesen továbbvezető Desná-völgyi vonal pedig 2016 óta villamosított, regionális okokból 3 kV egyenfeszültséggel. Ezen a korábbi mellékvonalon sajnos nem fényképeztünk, pedig egészen unikálisak voltak a kék-fehér-zöld-sárga fényezésű Bézék és RegioNovák , amik persze a felsővezeték kiépítése után eltűntek (többnyire a GW Trains-hez), csak a rövid, Sobotínba vezető mellékvonalon maradtak meg. Maga Šumperk is jelentős iparváros, a Pars Nova mellett ott működik a TDK európai félvezető-gyára is, de az egész környék (vagy egész Csehország) rendkívül iparosodott, Hanušovicéban például csapágyakat gyártanak és ott működik a Holba sörgyár is.

Holba sör
Holba sör

A ČD 750 715-5 Lipová  fotó

A ČD 750 715-5 Lipová Lázne és Lipová Lázne zastávka között

(könyvjelző)

Lipová Lázne előjelzője mellett halad a gyorsvonat, ami pár perc múlva jeseníki végállomására ér. A Krnovig tartó kör másik felét egy 843-as motorkocsi teljesíti, mivel azzal sokkal egyszerűbb a fordulás Glucholazyban, valamint kapacitás sem kell arrafelé akkora. Krnovban át lehet szállni Olomouc vagy Opaván át Ostrava felé is, érthető, hogy a szocializmus alatt is végig fönntartották ezt a kapcsolatot a baráti országon át, persze szigorú katonai őrizet mellett.

A ČD 750 715-5 Ostru&# fotó

A ČD 750 715-5 Ostružná és Branná között

A ČD 750 715-5 Ostru&# fotó

A ČD 750 715-5 Ostružná és Branná között a meglepő áprilisi, hirtelen jött hóviharban

(könyvjelző)

Kétórás ütemes menetrend van, tehát az előző képhez képest kicsit több, mint két óra telt el (mivel három állomásköznyit autóztunk délre), ezalatt ennyi hó esett. Pár percet késett is a vonat, ami nem azért volt gond, mert ez még mindig jobb, mint amit a MÁV-nál látnánk ilyen helyzetben, hanem mert ezalatt szétfagytunk a domboldalban a fél lábfejnyi helyen, ahol meg bírtunk állni.

A ČD Cargo 753 764-0 R fotó

A ČD Cargo 753 764-0 Ramzová és Ostružná között

Jött a tehervonat, én pedig nem voltam elég gyors. Ez még megismétlődött egy párszor.

A ČD Cargo 753  764-0  fotó

A ČD Cargo 753 764-0 Branná és Nové Losiny között

(könyvjelző)

Brannán a teher megállt egy rövid időre, így tudtuk, hogy lefotózhatjuk mégegyszer. A gyalogút átjárójának másik oldalán parkoltam, onnan jó is volt, éppen csak átugrottam megnézni, hogy innen milyen, és amilyen a formám, pont akkor jött. Hóban meg nem ugrálok egy hirtelen hatvannal előrobbanó tehervonat előtt...

A ČD 749 265-5 Branná  fotó

A ČD 749 265-5 Branná és Ostružná között

A ČD 749 265-5 Branná  fotó

A ČD 749 265-5 Branná és Ostružná között

(könyvjelző)

Hamár a teher nem jött össze, reménykedtünk, hátha jön valami más érdekes! Azonban, hiába vártunk, nagyon hosszú ideig semmi sem jött. Csak kb. húsz perc késéssel (amikor már nagyon hidegnek éreztük a környéket) kezdtük el hallani a dízelmotor zaját a távolban. Lassan jött, de a legfurcsább az volt, hogy egyáltalán nem tűnt Búvárnak, visítás helyett egy folyamatos, magas hangú mormogást-röfögést hallottunk. Elsőre nem akartunk hinni a fülünknek, de a furcsa színeket meglátva már tudtuk, hogy csak az Isteni BB, vagyis egy Bardotka érkezhetett! Ráadásul a szokásos kettő helyett három kocsival. Mázlink oka vélhetőleg az volt, hogy lerobbant egy Búvár, és Zábreh na Moravéban ezt bírták előkaparni pótlásként. Nem bántuk!

A ČD 810 508-2 Nové Lo fotó

A ČD 810 508-2 Nové Losiny és Branná között

(könyvjelző)

A Bézék nekem örök kedvenceim, bár szerintem ennek inkább ahhoz van köze, hogy a legszebb vonalakon csak ezek járnak/jártak. Mindenesetre egy elég hangulatos fotót sikerült szerintem készítenem, különösen, hogy eddig a cseh Bézékkel nem volt nagy szerencsém a fotózásaimon:

A ČD 810  508-2 Nové L fotó

A ČD 810 508-2 Nové Losiny és Branná között

A ČD 750 715-5 Branná  fotó

A ČD 750 715-5 Branná és Nové Losiny között

(könyvjelző)

Majdnem ugyanezen a helyen balul sikerült egy tehervonatos kép, most rendesen megismételtük egy búváros gyorsított személlyel. Mivel ez a vonat Lipová Láznéban keresztezett a Bardotkával, így nem az jött rögtön vissza, de nyílván úgy döntöttünk, hogy megvárjuk. Addig még tehert is ígértek, ráadásul csak a föltehetőleg sokkal kevésbé havas, alacsonyabban fekvő Desná-völgyi Bézé-fotózásról kellett lemondanunk hozzá. Később, mivel a szállásunk Petrov nad Desnouban volt, kábé ötszáz méterre a vasútállomástól, bebizonyosodott, hogy az időjárás szempontjából is az abszolút helyes döntést hoztuk.

A ČD Cargo 753 766-5 N fotó

A ČD Cargo 753 766-5 Nové Losiny és Branná között

(könyvjelző)

Megjött a várva várt tehervonat, de sajnos délebbre nem sok helyet találtunk neki, így egy ilyen erdőszéli fotóval kezdtünk. A kimaradt kép miatt most is morcos vagyok, ott havasak voltak a fák, zuhogott a hó - de persze, áprilisban minden milliméter szilárd csapadék csoda! Különösen örültünk, mert 2015 környékén a globális fölmelegedés számlájára írva kezdtünk lemondani arról, hogy sok havas vonatfotónk lehessen, mert akkoriban Magyarországon nem is nagyon esett, vagy ha esett, mire útra kelhettünk volna (dolgozó emberek volnánk), már el is olvadt. Azóta persze fordult a dolog, a globális fölmelegedés egy másik irányú kilengést okozva két extrém havas telet is produkált, nem csak a magashegységekben, de a Kárpát-medence Budapestről könnyen elérhető részein is.

A ČD Cargo 753 766-5 B fotó

A ČD Cargo 753 766-5 Branná és Ostružná között

(könyvjelző)

Második fotónkat majdnem ugyanott lőttük, mint kicsit korábban a Bardotkát, de most az egyenes helyett a domb mögötti ívnél, kevésbé nagy látószöggel, a dombos táj helyett több teret adva a havas fenyőfáknak. A havas, porcukorral szórt fák témája egy másik nagy becsípődésem, amit nagyon szeretek fényképezni és extrém helyekre is elautózom, fölmászom érte. Az elmúlt egy-két évben szerencsére az ezirányú gyűjteményem is sok eredeti képpel gyarapodott, és remélem, még fog is!

A ČD Cargo 753 766-5 B fotó

A ČD Cargo 753 766-5 Branná és Ostružná között

A ČD 810 071-1 Ostru&# fotó

A ČD 810 071-1 Ostružná és Branná között

A ČD 810 071-1 Ostru&# fotó

A ČD 810 071-1 Ostružná és Branná között

(könyvjelző)

A cseheknél már csak RegioNova van! Szép mantra, de ez még Prágában sem igaz. A legtöbb mellékvonalon hagyományos - tehát a hetvenes évek technológiáját jelentő LIAZ-motoros, soronként öt üléses, fejtámla nélküli, tetőszellőző nélküli 810-esek járnak. A képen sincs semmi szabálytalan: a nagyon enyhén korszerűsített 809-eseken kívül a többi klasszik Bézé bizonyos körülmények esetén kétemberes üzemben kell közlekedjen, tehát nem egy érdeklődő vasútbarát ül a bal-egyen. Ez a híres-neves, nagyon korszerű, MÁV-ot ezerszer lepipáló České Dráhy jelenlegi szintje... És igen, a ČD átlagosan jobb egy picit a MÁV-nál, de nem sokkal, és továbbra is állítom, hogy Európa negyedik legjobb vasúti szolgáltatása a magyar. Ez persze nem a MÁV-ra nézve hízelgő, az első három legalább olyan messze van előttünk, mint amennyire a többiek mögöttünk (a tömegnyomoros holland, az utasok 60%-át egyetlen vonalon realizáló szlovák, a lerohadt olasz, a mindig késő, folyamatos műszaki hibákkal küzdő német, a nem-prémium távolsági forgalomban műbőrüléssel operáló lengyel, az alig valahova eljutó skandináv és persze mélyen hátul a bosnyák-román-boszniai szerb-albán-koszovói négyes; utóbbiakat simán előzi Makedónia, Bulgária, Szerbia és a teljes poszt-szovjet térség).

A ČD 810  071-1 Ostru& fotó

A ČD 810 071-1 Ostružná és Branná között

Tetszettek a havas fák (meglepődtél?), ezért utána zoom-oltam a Kis Pirosnak.

A ČD 750 718-9 Branná  fotó

A ČD 750 718-9 Branná és Ostružná között

(könyvjelző)

A megnövelt felületű hűtőrácsok ne tévesszenek meg senkit, ezek ugyanolyan klasszikus 750-es Búvárok, mint azok, amiket a szlovákok a nosztalgiaflottán kívül már kiszuperáltak!

A ČD 810 262-6 Branná  fotó

A ČD 810 262-6 Branná és Ostružná között

(könyvjelző)

Ilyen tájat a magyar Bézék mellé is elfogadnék!

A ČD 749 265-5 Ostru&# fotó

A ČD 749 265-5 Ostružná és Branná között

A ČD 749 265-5 Ostru&# fotó

A ČD 749 265-5 Ostružná és Branná között

(könyvjelző)

Zelené pivo
Zelené Pivo

Visszatért a gyönyörű Bardotka, az isteni Brigitte Bardot piros-kék-fehér ruhában! Szilézia sok különleges vasúti vagy épp villamosos témával büszkélkedhet, de ez a kép az egyik örök kedvencem marad. Ezzel erre a napra be is fejeztük a fotózást, este pedig a panzió földszintjén található kocsmában megittunk egy párat a Zöld Sörből: ezt a speciális italt kizárólag nagycsütörtökön szolgálják föl Csehországban, és színe mellé elég erős ízű is - a szárazanyag-tartalmat (főleg komlót) jelző Balling-fok szerint 13-15-ös kategória, miközben a Kozel keményebb, csak Csehországban és Szlovákiában kapható, erősen komlós változata is csak 11-es. Különleges élmény.

A ČD 151 019-7 Hoš fotó

A ČD 151 019-7 Hoštejn és Tatenice között

A RegioJet 162 115-0 Ho# fotó

A RegioJet 162 115-0 Hoštejn és Tatenice között

Egy ismeretlen ČD 150  fotó

Egy ismeretlen ČD 150 Hoštejn és Tatenice között

(könyvjelző)

Másnap reggel magunk mögött hagytuk a Desná völgyét és Šumperket, majd az Ostrava-Olomouc-Prága fővonal már fölújított, Česká Třebovához közeli, önálló szakaszára mentünk fotózni. Itt mindenféle állami és magán vonatokat találtunk. Česká Třebová fontos elágazóállomás, mivel az erre vezető fővonalon kívül onnan indul dél felé a Brnón át Pozsonyba tartó fővonal is.

A Leo Express 480 001-7 pál fotó

A Leo Express 480 001-7 pályaszámú, ötrészes, távolsági kivitelű Stadler FLIRT 160-asa Hoštejn és Tatenice között

(könyvjelző)

Nálunk is ilyen és ehhez hasonló vonatoknak kellene váltania a 3-4 kocsis, mozdonyos InterCity-ket! A Leo Express Prága és Ostrava között ütemesen, ezen felül Kassára és régebben Plzeňbe közlekedett, fedélzeti szolgáltatással (menüt lásd itt ), hostessekkel, kényelmes, bőr üléses, légkondícionált vonattal. Ezt persze Csehországban azért tudja rentábilisen megtenni, mert Szlovákiához és Ausztriához hasonlóan lehet olyan vasútvonalat választani, ami mellett az ország lakosságának nagyrésze lakik. Nálunk összehasonlítható forgalmú vasútvonal nincs, és nem is lehet, hiszen nálunk többen vonatoznak eleve, mint Csehországban. A Leo sem megy már Brnóba sem, de a RegioJet , akik nagyobb kapacitású vonatokal dolgoznak, sem lett sikeres Pozsony felé.

A ŽSSK 361 101-9 Č fotó

A ŽSSK 361 101-9 Česka Třebová és Dlouhá Třebová között

A ČD 162 040-7 Dlouhá  fotó

A ČD 162 040-7 Dlouhá Třebová és Česka Třebová között

(könyvjelző)

A ČD 150 203-8 Če fotó

A ČD 150 203-8 Česka Třebová és Dlouhá Třebová között

A ČD 681 003-0 Pendoli fotó

A ČD 681 003-0 Pendolino Dlouhá Třebová és Česka Třebová között

(könyvjelző)

A nyomvonalkorrekció során kiépített új műtárgy neve ŽELEZNIČNÍ VIADUKT MEZI DLOUHOU TŘEBOVOU.

A ČD 380 010-9 Dlouhá  fotó

A ČD 380 010-9 Dlouhá Třebová és Česka Třebová között

A RegioJet 162 112-7 Dlouhá fotó

A RegioJet 162 112-7 Dlouhá Třebová és Česka Třebová között

A ČD Cargo 363 036-5 O fotó

A ČD Cargo 363 036-5 Opatov és Semanín között

A ČD /ÖBB 1216 234  fotó

A ČD /ÖBB 1216 234 railjet Semanín és Opatov között

(könyvjelző)

Ez már a Česká Třebovától délre, Brno felé vezető fővonal, láthatóan sokkal kevesebb hóval.

A ČD 380 019-0 a Hungá fotó

A ČD 380 019-0 a Hungária EuroCityvel Opatov és Semanín között

A ČD 810 325-1 Svitavy fotó

A ČD 810 325-1 Svitavy Lány és Hradec nad Svitavou között

(könyvjelző)

Tovább indultunk dél felé és Svitavynál átértünk a 25 kV 50 Hz váltófeszültséggel villamosított területre. Egy Svitavy - Brno regionális személyvonatot fotóztunk, ami érdekességet ígért: Csehszlovákiában a felsővezeték áramnem-váltásai többnyire nyílt vonalra este, így van ez Svitavynál is, az egyetlen kivétel Kutná Hora, ahol két vágány átkapcsolható egyenáramra is, de ennek ellenére kétáramnemű villanymozdonyból és két személykocsiból álló vonatok járnak arra regionális forgalomban. Én itt is erre számítottam, de sajnos a ČD itt sokkal egyszerűbb megoldást választott: küldött egy Bézét. Azóta is kapom az ívet a kiváló fotótémául szolgáló kétáramnemű Bézé miatt.

Egy ismeretlen ČD 362  fotó

Egy ismeretlen ČD 362 Brezová nad Svitavou és Brezová nad Svitavou-Dlouhá között

A ZSSK 350 005-5 Brezová na fotó

A ZSSK 350 005-5 Brezová nad Svitavou-Dlouhá és Brezová nad Svitavou között

(könyvjelző)

Nem baj, hogy lett itt is egy fotó egy Gorilláról, elvégre hamarosan innen is eltűnnek.

A ŠZDC pft ágyazatrend fotó

A ŠZDC pft ágyazatrendezője Dolní Lhota és Blansko mesto között

A ČD 362 175-2 Dolní L fotó

A ČD 362 175-2 Dolní Lhota és Blansko mesto között

A ČD 560 002-8 Dolní L fotó

A ČD 560 002-8 Dolní Lhota és Blansko mesto között

(könyvjelző)

Pantográfot már fotóztunk a túra során , Olomouc és Horní Lideč között, de az egyenáramú volt, ez most a váltóáramú kivitel, nagyon közel Brnóhoz. Váltóáramú Pantográfból eddig a cseheknél két állomási képem volt, a szlovákoknál pedig egyetlen képem Léva kijáraton, de a cseh képek még aktívan bővülnek a számos Brno-környéki túrám miatt; a ŽSSK sajnos kivonta már őket a forgalomból. Ezzel szemben a túra elején látott DC Pantográf cseh felségvizeken engem lepett meg, azt hittem, már csak Kassa környékén vannak, erre itt is komoly számban előfordulnak 460-asok .

Egy ismeretlen ČD rail fotó

Egy ismeretlen ČD railjet Dolní Lhota és Blansko mesto között

Egy ismeretlen ČD 380  fotó

Egy ismeretlen ČD 380 002-6 Brno Maloměřice és Bilovice nad Svitavou között

Egy ismeretlen ČD 560  fotó

Egy ismeretlen ČD 560 007-7 Bilovice nad Svitavou és Brno Maloměřice között

Egy ismeretlen ČD 380  fotó

Egy ismeretlen ČD 380 013-3 Bilovice nad Svitavou és Brno Maloměřice között

(könyvjelző)

A Brno-Prága vonalak közül a nemzetközileg fontosabb a Česká Třebován át vezető vonal, aminek Brnótól északra Adamov környékén egy elég jó, szűk völgyes szakasza van. Mi nem értünk rá sok hegyet mászni, de így is tudtunk egy mintát venni a vonalból.

Egy ismeretlen ČD 814  fotó

Egy ismeretlen ČD 814 237-4 Brno Maloměřice és Bilovice nad Svitavou között

Egy ismeretlen ČD 560  fotó

Egy ismeretlen ČD 560 027-5 Bilovice nad Svitavou és Brno Maloměřice között

A ČD Cargo 363 049-8 & fotó

A ČD Cargo 363 049-8 Čebín és Hradčany között, a Brno - Havličkuv Brod - Kolín - Prága vonalon tol egy tehervonatot

Egy ismeretlen ČD 242  fotó

Egy ismeretlen ČD 242 Tišnov és Dolní Loučky között a viadukton

(könyvjelző)

Ahol pezseg a történelem, ott a vasúthistória is izgalmas, és a volt Csehszlovákia területén mindenhol az. Az egyik legfurcsább azonban mégis a Brno - Havlíčkův Brod - Kolín (- Prága) vonalé:

Megnyitás:
  • 1885: Brno - Tišnov (StEG)
  • 1898: Havlíčkův Brod - Ždar nad Sázavou (Místní dráha Německý Brod – Žďár)
  • 1905: Ždar nad Sázavou - Tišnov
Építtető:Cs. k. szab. Osztrák-Magyar Államvaspályatársaság / Místní dráha Německý Brod – Žďár
Villamosítás:Brno - Kutná Hora: 25 kV 50 Hz ~, Kutná Hora - Kolín: 3 kV = (Csehország egyetlen állomási, átkapcsolható áramrendszer-váltása)
Személyszállító vasút:ČD

Első szakaszának kiépítésére Brno és Tišnov között a StEG nyert koncessziót, folytatni azonban nem tudta, mivel egyértelműen konkurrenciát jelentett volna az Osztrák Államvaspálya Társaság Česká Třebován át vezető vonalának. Ezért egyvágányú, helyi érdekű vonalként épült tovább és a Nordwestbahn üzemeltette. Fontos kapcsolatot jelentett Németbród és Brünn között, napi három személyvonat közlekedett (Tišnovig további vegyesvonatok álltak rendelkezésre). A vonalat 1909-ben államosították és az Osztrák Államvasút kezelésébe került. A pályasebességet az 1930-as években 50 km/h-ra emelték.

Már 1925-ben tervezték a kétvágányúsítását, ám ez akkor nem valósult meg. Új lendületet az építkezéshez a Szudétavidék Németországhoz csatolása adott, amikor a Brno - Pardubice - Prága fővonal egy része német fennhatóság alá került. Az új nyomvonal 1953. november 30-án nyílt meg, két vágánnyal, és szemben a régivel, amely csak Havlíčkův Brod és Ždar nad Sázavou között 11-szer keresztezte a Šázava folyót, ez jóval egyenesebb úton haladt, több helyen jelentős viaduktokkal, és a településeknél teljesen új állomásokkal. Az igazi érdekesség viszont csak ezután következett!

A régi nyomvonal több részét fölszedték, de voltak megmaradt szakaszok. Šázava közelében a katonai utász alakulatok gyakorlatozása céljából maradt meg egy szakasz, amely iparvágányként egy fűrészüzemet is bekapcsolt. A sínek jórészt ma is megvannak és elég hosszú is ez a rész, mert az üzem az új nyomvonaltól igen távol fekszik. Végigmenni azonban vasúti járművel már semmiképp sem lehetne, mivel a vonal sok részéhez hasonlóan itt is van már olyan rész, amit kerékpárúttá alakítottak. Az üzemnél azonban a műholdfelvételek alapján rekedtek vasúti járművek. 1996 és 2007 között egy 33 km-es szakaszt a folyóvölgyben a Klubem přátel kolejových egyesület múzeumvasútként üzemeltetett, és ennek nyomvonalát több helyi politikus tiltakozása ellenére alakították át kerékpárúttá.

A vonalon Kolínig a menetidő a mai, részben 160 km/h-s sebesség ellenére is rosszabb, mint Česká Třebován át, azonban a Pardubice-környéki felújítások idején jópár évig a Budapest-Prága EC-k is errefelé közlekedtek, magam is erre utaztam először Prágán át Berlinbe 1998-ban. Az akkor időszakról történelmi képeket itt lehet találni .

Fényképek

Egy ismeretlen ČD 363  fotó

Egy ismeretlen ČD 363 gyorsvonattal Tišnov és Dolní Loučky között a viadukton

A ČD Cargo 230 088-7 T fotó

A ČD Cargo 230 088-7 Tišnov és Dolní Loučky között a híres viadukton gurul át egy vegyes tehervonattal

(könyvjelző)

A ČD 242 233-5 Tiš fotó

A ČD 242 233-5 Tišnov és Dolní Loučky között

Tehervonat a Dolní Louč fotó

Tehervonat a Dolní Loučky viadukton

A CZ Loko 742 703-2 Tiš fotó

A CZ Loko 742 703-2 Tišnov és Dolní Loučky között

(könyvjelző)

Egy ismeretlen ČD 363  fotó

Egy ismeretlen ČD 363 gyorsvonattal Tišnov és Dolní Loučky között a viadukton

A ČD 854 201-1 Stř fotó

A ČD 854 201-1 Střelice Dolní és Troubsko között

A ČD 854 201-1 Stř fotó

A ČD 854 201-1 Střelice Dolní és Troubsko között, vezérlőkocsival előre

A ČD 854 223-5 Tet fotó

A ČD 854 223-5 Tetčice és Omice között

(könyvjelző)

A túránk utolsó részében a Brnótól dél-nyugatra fekvő dízeles vonalakat néztük meg. Elsőnek a Brno - Jihlava vonal forgalmát fényképeztük, itt a személyvonatokkal is Hydra nagymotorkocsik közlekednek, szóval utas lehet erre bőven.

A ČD 854 223-5 Tet fotó

A ČD 854 223-5 Tetčice és Omice között

A ČD 750 713-0 Tet fotó

A ČD 750 713-0 Tetčice és Omice között

(könyvjelző)

Az egészen Jihlaváig közlekedő gyorsvonatok pedig Búvárral járnak, így a vonal minden szempontból (járművek, táj, menetrend) igazán fotósbarát.

A ČD 854 203-7 Kralice fotó

A ČD 854 203-7 Kralice nad Oslou és Rapotice között

A ČD 80-29 203-4 Rapot fotó

A ČD 80-29 203-4 Rapotice és Kralice nad Oslou között

A ČD 750 704-9 Kralice fotó

A ČD 750 704-9 Kralice nad Oslou és Rapotice között

(könyvjelző)

Egy kellemes, felsőpályás acélviaduktnál folytattuk a fotózást, ahol a gyalogosok a gerenda aljánál kelhetnek át - eléggé graffitis a híd ennek megfelelően. Ezzel megegyező alakú a vonal távolabbi részén a Trebičském Viadukt Libušíno Udólí mellett , de a háttere sokkal városiasabb.

A ČD 80-29 203-4 Rapot fotó

A ČD 80-29 203-4 Rapotice és Kralice nad Oslou között

A ČD 80-29 216-6 Krali fotó

A ČD 80-29 216-6 Kralice nad Oslou és Rapotice között

(könyvjelző)

A ČD 854 012-2 Tet fotó

A ČD 854 012-2 Tetčice és Omice között

(könyvjelző)

Ugyan hó itt már nem akadt, legalább nap jutott.

A ČD 750 712-2 Tet fotó

A ČD 750 712-2 Tetčice és Omice között

(könyvjelző)

Aztán persze a Búvárra elment a Nap, de sebaj, ezen a túrán lett annyi jó kép, hogy ennyi belefért.

A ČD 80-29 308-1 Troub fotó

A ČD 80-29 308-1 Troubsko és Střelice dolní között

A ČD 842 009-3 Stř fotó

A ČD 842 009-3 Střelice dolní és Troubsko között

A ČD 842 028-3 Stř fotó

A ČD 842 028-3 Střelice dolní és Troubsko között

A ČD 854 203-7 Stř fotó

A ČD 854 203-7 Střelice dolní és Troubsko között

A ČD 80-29 303-2 Troub fotó

A ČD 80-29 303-2 Troubsko és Střelice dolní között

A ČD 842 015-0 Troubsk fotó

A ČD 842 015-0 Troubsko és Střelice dolní között

A ČD 750 712-2 Troubsk fotó

A ČD 750 712-2 Troubsko és Střelice dolní között

(könyvjelző)

Közvetlenül nyugatra vagyunk Brnotól, ahol Střelicéig kétvágányú a pálya. Ott kettéágazik, nyugat felé a 854-esek és a Búvárok Jihlava felé közlekednek, délre pedig a Rakevek , amik itt furcsa mód 854-es vezérlőkocsival mennek.

A LokoTrans 703 624-7 St fotó

A LokoTrans 703 624-7 Střelice állomáson

A LokoTrans 703 622-1 St fotó

A LokoTrans 703 622-1 Střelice állomáson

A ČD 854 223-5  fotó

A ČD 854 223-5 Milenka Střelice állomáson

(könyvjelző)

A ČD 854 012-2  fotó

A ČD 854 012-2 Zuzka Střelice állomáson

Egy ismeretlen ČD 80-2 fotó

Egy ismeretlen ČD 80-29 Siluvky és Moravske Bránice között

(könyvjelző)

Immár a dél felé vezető vonalon fotózunk, ismét kiváló fényviszonyok között.

Egy ismeretlen ČD 842  fotó

Egy ismeretlen ČD 842 Moravské Bránice és Moravsky Krumlov között

Egy ismeretlen ČD 842  fotó

Egy ismeretlen ČD 842 Moravsky Krumlov és Moravské Bránice között

(könyvjelző)

Megnyitás:1870.
Hossz:156 km
Építtető:Cs. k. szab. Osztrák-Magyar Államvasúttársaság (StEG)
Villamosítás:Wien - Laa an der Thaya: 15 kV 16,7 Hz~
Személyszállító vasút:ÖBB/ČD

Hevlín és Laa an der Thaya között a pálya fölbontva, Hevlín és Hrušovany nad Jenšovkou között a személyforgalom szünetel (az Ausztriával való újbóli összekötés tervben van). A Moravské Bránicétől délre található Ivančický viadukt eredeti szerkezete Ausztria-Magyarország első vas viaduktja volt, rövid torzója ma ipari emlék. A helyette épített hegesztett acélhíd 1978.-ban készült el. Hrušovany nad Jenšovkouban keresztezi a Břeclav - Znojmo - Jihlava vonalat, Střelicében csatlakozik a Brno - Jihlava fővonalhoz. A Brünn környéki síkvidékről egy erősen dombvidéki áttöréssel jut el az osztrák határig, ahonnan ismét síkvidéki vonalvezetésű - a pályasebesség is itt a legmagasabb, 140 km/h.

Fényképek

Ebből a szögből sajnos nem látszik jól a műemlék viadukt, de a fehér csík kicsit látható a kép jobb szélén. Pár éve még jóval több támaszköz állt a használaton kívüli műtárgyból, de aztán egy darabot kivéve elbontották, nyílván fenntartani nem volt pénz, így pedig életveszélyes volt. Az áthidalt völgy nekünk jobb oldali hegyoldalában vezet végig az Oslavanyba vezető mellékvonal a Jihlava folyó völgyében, ami gyorsan fennsíki területté változik, ezért is lehet zsákvonalban vége és vezethet a jihlavai fővonal jóval egyenesebb irányon át. A cseh dombvidéki tájat utólag megérteni sem egyszerű, nem tudom, milyen lehetett annak idején vasútvonalakat tervezni bele.

A ČD 842 017-6 Ivan fotó

A ČD 842 017-6 Ivančice město és Ivančice letovisko között

A ČD 80-29 308-1 Ivan& fotó

A ČD 80-29 308-1 Ivančice letovisko és Ivančice město között egy 842-es Rakev-motorkocsi által tolva

(könyvjelző)

Terveink szerinti utolsó képünk az Oslavanyba vezető mellékvonalon készült, ahová szintén érdemes még visszatérni.

A ČD 842 019-2 Valtice fotó

A ČD 842 019-2 Valtice és Sedlec u Mikulova között

Már nem terveztünk semmit fotózni, amikor Břeclav felé hazamenet kereszteztük ennek a vonatnak az útját. Önmagában is nagyon érdekes a kilencvenes évek-beli, kvázi modern 842-es motorkocsi az ósdi M240-esekhez való mellékkocsikkal , de még érdekesebb, hogy akkoriban ez a vonat munkanapokon még mozdonyvontatással és azonos kocsikkal, esetleg 4-5 010-es Bézé-mellékkel járt. Láttam ilyen szerelvényeket Břeclavban, de sajnos fotóm itt nincsen róluk. Van viszont képem ilyen vonatról a Prága és Kladno közötti viszonylatról pár darab, és szerintem roppant izgalmas.

A ČD 842 019-2 Valtice fotó

A ČD 842 019-2 Valtice és Sedlec u Mikulova között

(könyvjelző)

Már nem terveztünk semmit fotózni, amikor Břeclav felé hazamenet kereszteztük ennek a vonatnak az útját. Önmagában is nagyon érdekes a kilencvenes évek-beli, kvázi modern 842-es motorkocsi az ósdi M240-esekhez való mellékkocsikkal , de még érdekesebb, hogy akkoriban ez a vonat munkanapokon még mozdonyvontatással és azonos kocsikkal, esetleg 4-5 010-es Bézé-mellékkel járt. Láttam ilyen szerelvényeket Břeclavban, de sajnos fotóm itt nincsen róluk. Van viszont képem ilyen vonatról a Prága és Kladno közötti viszonylatról pár darab, és szerintem roppant izgalmas.

Köszönöm a figyelmedet! Kérlek, maradj a benbe.hu-n!

Keress a címkék közöttg

Hasonló képek:

812 009754 082350 005T478 2011

Helyszínek:

Mozdonysorozatok:

361 350

 

Régi és új albumok:

Kiiv-Lviv-VolócA WaldenburgerbahnFotósvonat BalatonfenyvesenMocanita MoldovitaVonattal a Gornergratra

Albumok Mozdonyok Atlasz RhB Cikkek Toolbox

-----------------

Copyright Takács Bence és társai, 2005-2023. A honlapon található fényképek felhasználási jogaival kapcsolatban l. az Impresszumot!

Címlap Cikkek Mozdonyok Atlasz Modellvasút Linkek