sín benbe.hu

-------------------------------------------

Címlap Cikkek RhB Albumok Mozdonyok Atlasz Linkek

Ősz és tél a Semmeringen

Csodálatos színek és tájak a népszerű hegyi vasúton, valamint a Neumarkter Sattelen és pár téli fotó az STLB Murtalbahn kisvasútjáról.

Jellegzetes semmeringi pano fotó

Jellegzetes semmeringi panoráma - gráci IC ÖBB 1142-essel a Kalte Rinne-viadukton

(könyvjelző)

A téli erdőben kanyarog ez a vegyes szerelvény, ami a railjetek előtti időben jellegzetessége volt a Südbahn és a villachi Rudolfsbahn vonalának (bár nem éri föl a tiroli helyzetet, ahol volt már IC tisztán CityShuttle kocsikból , sőt, egy vágányzár alatt még Talentből is). Ebben az albumban főleg őszi képek lesznek, amikor a hegy a legszebb képét mutatja, remélem, nektek is tetszeni fog!

A Semmeringbahn jellegzetességei a kanyargós vonalvezetés és a tájba simuló, kimondottan a táj szépségét hangsúlyozó műtárgyak és magasépítmények. Ennek oka, hogy az első igazi magashegyi vasútvonalként épült meg, így még a korai vasútépítési szabványok, így ívsugarak és állomáshosszok jellemzik. A számtalan fejlesztés ellenére a pályasebesség még mindig 60 km/h az északi, és 80 km/h a déli rámpán, ami miatt az átkelés a mindössze 965 m magas hágó alatt egy órát vesz igénybe. A tervezett Semmering Bázisalagút, bár nem lenne sokkal rövidebb (geológiai viszonyok miatt jelentős íveket írna le, illetve így lehet biztosítani a síkvidéki, kb. 5 ezrelékes emelkedést), a magasabb pályasebesség miatt jelentős menetidő-csökkenést lehetne vele elérni. Jóval nagyobbat, mint a Koralmbahnnal. Utóbbi mégis évek óta épül, míg a Semmeringbasistunnel (SBT) fúrását csak idén januárban kezdték el. A 27,3 km-es, két egyvágányú vágatból álló bázisalagút 2024-ben nyílhat meg, nyolc évvel a Gotthard, egy évvel a Koralmtunnel után, viszont egy évvel megelőzve a semmeringinél is fontosabb Brenner-bázisalagutat. Miközben a Koralmbahn esetében elsősorban azt kérdőjelezik meg, hogy értelme lenne az építésének (Villach és Klagenfurt kisvárosok, az NSV legalábbis indokolatlan, az Olaszországba irányuló személyforgalom az olasz vasút hozzáállása miatt minimális, a teherforgalom pedig inkább észak-déli irányú), addig a Brenner-alagút építését az olasz féllel zajló viták, a Semmeringét pedig környezetvédelmi aggályok lassítják. Elsősorban a karszt vízszintjének csökkenésétől tartanak a zöldek, ami azért érdekes, mert más, karsztvidéken áthaladó bázisalagútnál ez a probléma eddig nem merült föl, így itt is politikát lehet a háttérben sejteni (a Koralmbahn és úgy általában az Új Südbahn szellemi atyja a volt karintiai kormányzó, az osztrák Szabadság Párt (FPÖ) vezetője, Jörg Haider volt. Haider szülei a náci párt tagjai voltak, ő maga is szélsőséges nézeteket vallott például a munkanélküli segély vagy a bevándorláspolitika terén, támogatását jórészt a líbiai diktátor Kadhafitól és az iraki Huszeintől kapta, nem csoda, hogy míg pártja kormányon volt, Ausztriát szankciókkal sújtották az EU liberálisai. Ennek mellékes eredménye egy fontos közlekedési folyosó fejlesztésének legalább tíz éves csúszása.)

Az ÖBB 1144 029 és párja to fotó

Az ÖBB 1144 029 és párja tol fölfelé egy fűrészporvonatot a Semmering északi rámpáján Breitensteinnél

(könyvjelző) (Südbahn - Semmeringbahn)

A XIX. század elején Ausztria igazi kísérleti telepe volt a vasútépítésnek. 1832-ben nyílt meg a lóvasút Linz és Budweis (ma: Česke Budejovice, Csehország) között; 1836-ban kezdődött a Kaiser-Ferdinands-Nordbahn építése Bécsből Brünnbe; és ugyanebben az évben egy Georg Simon Freiherr nevű bankár koncessziót nyert a Győrt Béccsel két útvonalon (Királyhidán és Sopronon át) történő összekötésére. 1839-ben a déli útvonal első szakasza Bécsújhelyig már járható volt, és közben megépült Ausztria első vasúti alagútja 156 m hosszban Gumpoldskirchennél.

A győri vonalból ágaztatta ki a majdan Triesztig hosszabbítani kívánt pályát 1842-ben Gloggnitzba. Innen tovább már csak nehezen kiépített és nehezen is járható szekérúton vezetett az út, és bár 1844-re a velencei Carl Ghega vezetésével megépült Grác és Mürzzuschlag között is a vasút, a Semmering hágóján átvezető pálya elsőre lehetetlennek tűnhetett. 1845-ben Marburgig (Maribor, Szlovénia), 1846-ban Cilli-ig (Celje), 1849-ben Laibachig (Ljubljana) ért a vasút. A Triszetig tartó utolsó szakaszt 1857-ben nyitották meg.

A továbbépítésről igazi ötletbörze volt: János főherceg és a Wien-Gloggnitzer-Bahn üzemvezetője, Matthias Schönerer lovas vasúti nyompályát javasoltak a hágón át; Karl Ritter von Keissler főmérnök egy 7 km hosszú alagutat javasolt a Kampalpe alatt; Westphalen gróf siklóvasutat, Alois Negrelli pedig csúcsfordítókat javasolt (utóbbit ő a Centrál del Perú építésekor valósította végül meg). Végül a gőzvasút építésének ötlete győzött, és először húsz, később költséghatékonyságból inkább 25 ezrelékes emelkedővel, az 1848 évi forradalmak árnyékában megkezdődött a Semmeringen átvezető vasútvonal építése. Ugyanakkor azt még nem tudták, hogy képes lesz-e bárki olyan gőzmozdonyt gyártani, amelyik a pályán sikeresen föl is tud vontatni egy szerelvényt; elméletileg azon a technikai szinten lehetett már ilyen erejű gépet gyártani, csak még senki sem próbálta. Az ebben is forradalmi Ghega úgy határozott, hogy a híres rainhilli nyomán megrendezi a Semmeringi Mozdonyversenyt!

ÖBB 1142 sorozatú villanymo fotó

ÖBB 1142 sorozatú villanymozdony várakozik tológépi szerepére Gloggnitz állomáson

Tehenekre figyelmeztető fotó

Tehenekre figyelmeztető tábla és a valóságban is jelen levő tehenek Breitensteinnél

Őszi hegyoldalban kany fotó

Őszi hegyoldalban kanyarog az InterCity, élén egy ÖBB 1144-es sorozatú villanymozdonnyal

Az ÖBB 6020 314-gyel az élé fotó

Az ÖBB 6020 314-gyel az élén CityShuttle festésű 4020 sorozatú motorvonat ballag Breitenstein és Klamm-Schottwien között

ÖBB railjet Breitenstein és fotó

ÖBB railjet Breitenstein és Klamm-Schottwien között

(könyvjelző)

A kétkedés fő oka a nagy emelkedés volt (ez egyes helyeken, például Eichberg állomásnál elérte a 25 ezreléket). Tudták, hogy a vonalon csak különleges, eleve itteni szolgálatra tervezett gépek fognak tudni közlekedni, de nem szerettek volna fogaskerekű hajtást vagy a nagyvasútitól más módon eltérő pályát építeni. A Semmeringbahn eleve kétvágányú fővonalnak épült. A vontatójármű-kérdés megoldására Bruck bárója, aki az osztrák kormány minisztere volt, 1850-ben a híres angliai rainhillihez hasonló mozdonyversenyt írt ki a majdani vontatójármű megtalálására. A versenypálya az időközben elkészült Payerbach-Reichenau - Eichberg (akkori nevén: Abfaltersbach, a viaduktokat ismerők hallhatták már ezt az elnvezést ) vonalszakasz volt. A kiírás szerint a kívánatos mozdonynak a legszűkebb, 189,7 m sugarú ívben, egyszersmind névleges emelkedőben fekvő pályán egy 140 tonnás vonatot legalább 11,4 km/h sebességgel kellett megbízhatóan továbbítania. A résztvevő gépek a müncheni Bavaria, a bécsújhelyi birodalmi mozdonygyárban készült Wiener Neustadt, a belga Seraing (Belgiumból származtak a Magyar Középponti Vasút első mozdonyai is ), valamint a Vindobona voltak. A verseny azonban nem volt sikeres: a benevezett mozdonyok egyike sem volt alkalmas a Semmering vontatási feladatait hosszú távon ellátni, bár a kiírásban megfogalmazott feladatot mindegyikük teljesítette. Ezért Wilhelm Freiherr von Engerth, a gráci Joanneum gépészprofesszora új, hegyipályás mozdony-elrendezést tervezett.

Az Engerth-rendszerű szerkocsis mozdony az első csuklós gőzmozdony volt. Jelentősen megnövelt tömege és kazánméretei biztosították a kellő tapadást és teljesítményt, előbbinek a vonóerő, utóbbinak a tartós sebesség szempontjából van jelentősége, a tengelyterhelés növekedésének pedig úgy szabott gátat, hogy a tűzszekrényt és az állókazánt erősen túllógatta a mozdony hátsó tengelyén, és egy csúszólapon a szerkocsin nyugtatta. Így ugyan veszített a tapadáson, de nyert a teljesítményen, ami különösen később, a még magasabban, ennek megfelelően alacsonyabb légköri nyomáson üzemelő gépeknél lesz lényeges.

A tapadási súly növelésére két megoldással is szolgálat Engerth: egyrészt a szerkocsiból a vízkészletet a hosszkazán mellé helyezte, amelynek súlya így - legalább a vízállomásról induláskor - növelte a tapadást, viszont egyenletesen eloszlott a három kapcsolt tengely mentén. Az első mozdonyoknál pedig fogaskerékhajtással bekapcsolta a vontatásban a szerkocsi kerékpárjait is, ez azonban később fenntartási szempontból túl bonyolultnak bizonyult, így nem volt hosszú életű. A Déli Államvasútnak (ami ekkor még nem a Südbahngesselschaftot, hanem tényleges állami vasutat jelentett) az első 26 Engerth-mozdonyát a belgiumi Cockerill és az esslingeni mozdonygyár szállították le. Ilyen rendszerű gépek később kerültek Svájcba, Franciaországba, de a Magyar Királyság területén is több vasútvonalon alkalmazták őket.

Sajnos, bár a mozdonykérdés megoldódott, az építkezéssel még voltak bonyodalmak. Mivel mindent kézzel és kéziszerszámokkal végeztek, rengeteg munkásra volt szükség, akiket járványok tizedeltek. A kolera és a tífusz 1850-ben több, mint ezer áldozatot szedett a Monarchia minden tájáról érkezett munkások között. Október 27-én pedig a Weinzettelwand, az egyik nagyobb sziklafal mentén vezetett szakasz építői közül haltak meg tizennégyen. Ezen a részen eredetileg azt tervezték, hogy a pálya a sziklafal előtt vezet egy párkányon (nyomai ma is láthatóak), ahonnan akadálytalan kilátás nyílik a szemközti völgyekre, és a tájépítészek még egy mesterséges vízesést is terveztek a pálya fölé (a svájci RhB hálózatán nem ritkaság a természetes vízesés 1-2 méterre a pályától). Az áldozatokat követelő sziklaomlás után a pályát inkább beköltöztették a hegy belsejébe, egy részben galériával áttört alagútba (Weinzettelwand-tunnel).

Az ÖBB 1142 634-3 és egy Ta fotó

Az ÖBB 1142 634-3 és egy Taurus mozdonyvonat Breitenstein és Klamm-Schottwien között

Az ÖBB 1142 601 Breitenstei fotó

Az ÖBB 1142 601 Breitenstein és Klamm-Schottwien között

(könyvjelző)

Benkert Imre (angol forrásokban Emmerich Maria Benkert, de a bécsi születésű, valószínűleg német ajkú művész az osztrák forrásokban Imre néven szerepel, és iskoláinak jórészét Pesten végezte) litográfiái alapján el lehet képzelni a vasútépítők nehéz napjait, ahogy látástól vakulásig kézzel fejtik, törik, szállítják a vasút műtárgyaihoz szükséges rengeteg követ, majd este nyomorúságos fabarakkokban hajtják nyugtalan álomra fejüket. A megbetegedések és sérülések nagyon gyakoriak voltak: az 1850/51-es tífusz- és kolerajárvány több, mint ezer áldozatot követelt.

Kőbánya a Semmeringbahn építésénél
Kőbánya a Semmeringbahn építésénél
Benkert Imre litográfiája

1851. június 12-én áttörik a hágóalagút vágatát, 1853. október 12-én pedig a vágányok elérik a Kalte Rinne viaduktot (ekkor még csak egy vágányt építenek ki, hogy minél gyorsabban megindulhasson az építési-, és később a teherforgalom). Október 22-én már a teljes vonal járható, és a Südbahn Lavant nevű, hagyományos építésű gőzmozdonya, ekkor még vagonok nélkül, végiggurul a vonalon. Másnap Andreas Baumgartner közlekedési miniszter bejárása közben végigutazik a vonalon. Ezt az eseményt szokták a vasút megnyitásának tekinteni, mivel Ferenc József császár elutasítja, hogy hivatalos megnyitóünnepséget tartson a rövid vonalszakasz számára. November 2-án átadják a közforgalom számára a Gloggnitz és Payerbach közötti szakaszt.

alt1
A Kalte Rinne viadukt a megnyitás idejében. A munkások még az őrházakhoz, utakhoz, jelzők építéséhez szükséges anyagokat mozgatják.

A második vágány megépítése áthúzódik 1854-re, így a teherforgalom fölvételére csak 1854. május 15-én kerül sor. 16-án Ferenc József és Erzsébet királyné is végigutaznak a vonalon, majd másnap mégis kegyeskedik azt megnyitni az utazóközönségnek. 1857. augusztus 18-a óta pedig Bécsből közvetlenül Triesztig lehetett a birodalmon keresztülutazni. Akkoriban ráadásul Ausztria számára sokkal fontosabbak voltak az észak-déli összeköttetések, ezért épült ki a XX. század elején a Tauernbahn, a Pyhrnbahn és a Wechselbahn vonala is. Manapság az északról (Csehországból, Lengyelországból és Németországból) elérni az adriai kikötőket ismét fontossá vált, ezáltal az osztrák alpesi átjárók fontossága az egyesült Európában még meg is fogja haladni a birodalmi időkbeli fontosságukat. Ezt hangsúlyozzák a bázisalagút-építések és a további kapacitásnövelő intézkedések: a Tauern, a Pyhrn és a Pontebbana kétvágányúsítása. Még a koperi fejlesztések hiányoznak nagyon a sorból.

Az ÖBB 1142 601 Breitenstei fotó

Az ÖBB 1142 601 Breitenstein és Klamm-Schottwien között a Rumplergraben-viadukton

(könyvjelző)

A Rumplergraben-viadukt három ívével az egyik legkisebb a Semmeringen, mégis fontos, hiszen egy apró eleme egy hallatlanul bonyolult mérnöki műalkotásnak. Azelőtt főleg síkvidéken, vagy dombságokban épültek vasútvonalak, ilyen jelentős magasságot ilyen kis távolságon nem kellett sehol sem legyőzni, így egyszerűen nem volt megoldás erre - de a problémát sem ismerték részletesen. Milyen meredek pályán lehet a kor vonatait fölvontatni? És húsz évvel később? Részletes elméleti számítások még nem voltak. Mekkora ívsugarat tudnak a szerelvények befeszülés nélkül bejárni? Akkoriban még minden kocsi merevkeretes volt, a hosszuk viszont jelentősen megnőtt a kezdetek óta. Ghega az Egyesült Államokba és Nagy-Britanniába tett tanulmányútjai után ebben a kérdésben bátran mert fogalmazni: a Bécs-Gloggnitz vonal 492 méteres legkisebb ívsugara, majd a Grác-Mürzzuschlag vonal 285 méteres legkisebb ívsugara után a Semmeringen a mértékadó ívsugarat 189,7 méterben határozta meg: ez a mai, 26,5 méteres EC-kocsik, vagy a hattengelyes nagymozdonyok számára is járható még. A railjetek viszont már csak mozdonnyal előre tudnak biztonságosan átkelni az északi rámpán.

A legnagyobb emelkedést 1:40 hajlásban határozta meg (25 ezrelék), már csak olyan útvonalat kellett találni, amin végigvezetve a pályát, ez tartható is. Ekkoriban komolyan fölmerült egy kötélpálya építése Schottwien és Steinhaus között. Alois Negrelli mérnök csúcsfordítós üzemet javasolt, de ez csak a Central der Perúnál valósult meg, a Semmeringen más megoldást kerestek. Az évszázadok alatt a britek megtanultak hosszú, vízszintes csatornákat építeni hegyes vidéken is, a szakadékokat aquaduktokkal áthidalva. Ha állandó szintvonalon vezették őket, megspórolhatták a zsilipelést. Ghega egyre emelkedő szintvonalak mentén szeretett volna haladni, de az oldalvölgyek áthidalásához ugyanúgy viaduktokra volt szüksége.

Az ÖBB 1116 100-9 Breitenst fotó

Az ÖBB 1116 100-9 Breitenstein és Klamm-Schottwien között

Egy PKP-IC kocskból álló vonatot húz, méghozzá a Polonia EuroCity-t Villachból Katowicén át Varsóba.

Az ÖBB 1142 639-2 Klamm-Sch fotó

Az ÖBB 1142 639-2 Klamm-Schottwien és Breitenstein között segít egy taurusos tehervonatnak fölfelé kapaszkodni a Semmeringen. A kép a Rumplergraben-viaduktnál készült a Nordrampén.

(könyvjelző)

Az ÖBB 1142 593 Breitenstei fotó

Az ÖBB 1142 593 Breitenstein és Klamm-Schottwien között

Az ÖBB 1142 593 Breitenstei fotó

Az ÖBB 1142 593 Breitenstein és Klamm-Schottwien között

(könyvjelző)

Az ÖBB 1144-es Alpesi Porsz fotó

Az ÖBB 1144-es Alpesi Porszívója Klamm-Schottwien és Breitenstein között egy gyorsvonattal

A háttérben Klamm várának romjai, balra a Sonnwendstein.

Az ÖBB 6020 305 Klamm-Schot fotó

Az ÖBB 6020 305 Klamm-Schottwien és Breitenstein között

Az előtérben régi típusú térközjelzők látszanak.

Egy ÖBB Taurus tehervonatta fotó

Egy ÖBB Taurus tehervonattal Klamm-Schottwien és Breitenstein között

(könyvjelző) (Südbahn - Semmeringbahn)

Adlitzgraben-viadukt
Viadukt az Untere Adlitzgraben fölött

Szépen követhető a szemközti hegyoldalban a fák ritkulása, ahol a pálya halad. Látszólag nem is ereszkedik, pedig több mint 20 ezreléke van itt is, hogy a Schottwien várrom után elérje Eichberg állomást, ami ívben is fekszik, ráadásul 25 ezrelékes esésben. Ez a széles völgy az Adlitzgraben, aminek összszűkülő folytatásán az utolsó nagy viadukton kel majd át a vasút, mielőtt elérné a hágót, Eichbergnél pedig átfordul a pálya a Schwarza folyó völgyébe. A Semmering abból a szempontból nem tipikus hegyipálya, hogy jópár völgyet végigjár, követve a terepet, de az építési idő rövidítése érdekében csak viszonylag rövid alagútjai vannak. Később már másfajta megoldásokat használtak: a nagyobb folyók völgyében a völggyel párhuzamosan haladó vonalakon jó korán elkezdik emelni a pályát, hosszú rámpát alkotva (a Semmeringnél túl korán elfogynak a hegyek ehhez), és minden oldalvölgyet áthidalnak egy hosszabb, vagy egy rövidebb viadukttal. Ennek érdekes megoldása volt a Tauernbahn régi déli rámpája: itt a viaduktok rövidítése érdekében a pálya egy alagútban bemegy a völgyek vége felé, majd újra kibukkan a fővölgyben a viadukt után (a kép az új hídról mutatja a régit ). Hasonló hosszúrámpás vonal az Albulabahn is.

Más esetekben az oldalvölgyeket egyenesen végigjárja a pálya, ahelyett, hogy áthidalná, és ezekben nyer magasságot. Ilyen a Magyar Északi Vasút vonala Zólyomtól északra , de a helyette épített 170-es vonal is . A Semmeringéhez hasonló kacsázós, összvér pálya máshol nem nagyon épült, ha hirtelen megjelenő hegyet kellett megmászni, akkor mindig fordulóalagutakkal alakítottak ki csúcsfordítós pályához hasonló vonalkifejtést, ilyen épült például az Iván- , a Gotthard- és a Lötschberg-hágón.

Egy ÖBB Taurus tehervonatta fotó

Egy ÖBB Taurus tehervonattal Klamm-Schottwien és Breitenstein között - a 1142 639-2 tolja a vonatot

(könyvjelző)

Itt most két további fotó is lesz erről a helyről és erről a vonatról, mert egy érdekes eseménysorozatot fogunk látni, ami nálunk a feszültségmentesítésen kívül nem látni: a kapcsolatlan tolómozdony odaútját és visszatérését. A gőzösidőkben ez gyakori volt, hiszen számos helyen kellett az elinduláshoz vagy egy rövid emelkedő leküzdéséhez, és az alacsony sebességek miatt a következő állomásig nem volt érdemes elmennie. Legendás játékosa volt ennek a mókának a híres geislingeni emelkedőn (Geislinger Steige) az E93-as Krokodil villanymozdony .

A 1142 639-2 tér vissza tol fotó

A 1142 639-2 tér vissza tológépes feladatából

(könyvjelző)

A Semmering történetének le fotó

A Semmering történetének legfontosabb pillanatai

Taurus a Gamperl-Tunnelben fotó

Taurus a Gamperl-Tunnelben

Az ÖBB 1144 119 Klamm-Schot fotó

Az ÖBB 1144 119 Klamm-Schottwien és Breitenstein között a Gamperlgraben-Viadukton

(könyvjelző) (Südbahn - Semmeringbahn)

A Gamperlgraben-Viadukt alu fotó

A Gamperlgraben-Viadukt alulnézetben

A Bahnwanderweg itt levisz a viadukt alá, így annak szerkezetét is meg lehet nézni, illetve végig lehet járni az oldalvölgyet, megnézni a patakot, ilyesmi. Még a vasútbarátnak is kell egy kis természetismereti jellegű szórakozás.

Az ÖBB 1116 066-0 Klamm-Sch fotó

Az ÖBB 1116 066-0 Klamm-Schottwien és Breitenstein között a Wagnergraben-Viadukton

(könyvjelző) (Südbahn - Semmeringbahn)

A daruzható félpótkocsikat szállítani képes üres vonat egy Taurus által vontatott rövid gráci IC-vel találkozik. Ezek a szürke-piros vonatok tűntek el azóta és lettek railjetek. A Wagnergraben-viadukt (korábban hívták már Jägergraben-Viadukt is) az első kétszintes viadukt Bécs felől érkezve. Az előbb látott Gamperlgraben is az, illetve a híres viaduktok közül a Krauselklause és a Kalte Rinne is. Utóbbi kettőről is lesznek hamarosan újabb képek.

Az ÖBB 1116 109 Klamm-Schot fotó

Az ÖBB 1116 109 Klamm-Schottwien és Breitenstein között

Tehervonat a Wagnergraben-V fotó

Tehervonat a Wagnergraben-Viadukton

(könyvjelző)

A díszítőelemek (körök a pillérek tetején, téglából rakott ívek) visszaköszönnek a 70-es vonal kisebb-nagyobb viaduktjain is - elvégre egyidős vasútvonalak.

Az ÖBB 1144 289 Breitenstei fotó

Az ÖBB 1144 289 Breitenstein és Klamm-Schottwien között

Abból a szempontból izgalmas legfeljebb ez a kép, hogy ma már nemigen van nem-ledlámpás Alpesi Porszívó.

Az ÖBB 1144 069 Breitenstei fotó

Az ÖBB 1144 069 Breitenstein és Klamm-Schottwien között

Az ÖBB 1116 088-4 Klamm-Sch fotó

Az ÖBB 1116 088-4 Klamm-Schottwien állomáson

Tulajdonképpen a két vágány között van egy peron, a két végén meg egy-egy átkötés, így egy vonat tud félreállni, de akkor azt az egyik irányból kerülgetni kell. Mivel az IC-keresztek valahova Klamm és Eichberg közé estek, így Klamm-Schottwien ideális hely volt a teherek helytelen vágányra terelésére.

Az ÖBB 6020 314-8 Klamm-Sch fotó

Az ÖBB 6020 314-8 Klamm-Schottwien állomáson

Néha ilyen CityShuttle festésű gépek is föltűnnek, mégritkábban 4024-es, vagy háromrészes, 4023-as Talent is. Mürzzuschlagba csak néhány vonat megy már le, a többség Semmeringen fordul sajnos.

Az ÖBB 1044 060 Klamm-Schot fotó

Az ÖBB 1044 060 Klamm-Schottwien állomáson

A felvételi épület oldalán az ÖBB-Pflatsch nagyon menő. :)

Az ÖBB 6020 305 Payerbach-R fotó

Az ÖBB 6020 305 Payerbach-Reichenau állomáson

A háttérben a Payerbachból Bécs felé tartó emeletes ingavonat.

Az ÖBB 1144 286 Payerbach-R fotó

Az ÖBB 1144 286 Payerbach-Reichenau állomáson

(könyvjelző) (Südbahn - Semmeringbahn)

Az ÖBB 1116 117 Payerbach-R fotó

Az ÖBB 1116 117 Payerbach-Reichenau állomásra érkezik a RegioExpresszel

(könyvjelző) (Südbahn - Semmeringbahn)

Az ÖBB 80-90 724-es railjet fotó

Az ÖBB 80-90 724-es railjet-vezérlőkocsi Schlöglmühl és Payerbach-Reichenau között

(könyvjelző)

A Semmering ezen laposabb szakaszán kevesebben fotóznak, pedig megfelelő fényekkel vagy kompozícióval a Gloggnitzig tartó szakasz is érdekes tud lenni. Gloggnitz és Ternitz kötnyékén több fotóhely is van még, amit rég szeretnék megfotózni.

Az ÖBB 1142 639 Payerbach-R fotó

Az ÖBB 1142 639 Payerbach-Reichenau és Schlöglmühl között

Az ÖBB 1044 114 Schlöglmühl fotó

Az ÖBB 1044 114 Schlöglmühl és Payerbach-Reichenau között

Az ÖBB 86-33 208-8 emeletes fotó

Az ÖBB 86-33 208-8 emeletes Wiesel-vezérlőkocsi Payerbach-Reichenau és Schlöglmühl között

Az ÖBB 4020 314 Payerbach-R fotó

Az ÖBB 4020 314 Payerbach-Reichenau és Küb között a Schwarza-viadukton

A Schwarzatal-Viadukt pillé fotó

A Schwarzatal-Viadukt pillére alatti információs tábla

Az ÖBB 4020 314 Payerbach-R fotó

Az ÖBB 4020 314 Payerbach-Reichenau és Küb között a Schwarza-Viadukton

Autószállító kocsikat is to fotó

Autószállító kocsikat is továbbító IC-vonat 1144-essel a Semmeringen, a Schwarzatal-Viadukton

Az ÖBB 4020 305 Küb és Paye fotó

Az ÖBB 4020 305 Küb és Payerbach-Reichenau között a kivilágított Schwarza-Viadukton

(könyvjelző)

A vonal első viaduktja egyben a leghosszabb is, és bár csak egyszintes, mivel házak között vezet, messzire ellátni róla. Gloggnitz és Payerbach még egy éjszakai túrán is ütős látványt nyújt.

Az ÖBB 6020 305 Payerbach-R fotó

Az ÖBB 6020 305 Payerbach-Reichenau állomáson

(könyvjelző)

Az ÖBB 4020 305 Spital am S fotó

Az ÖBB 4020 305 Spital am Semmering állomáson

Másnap reggel ismét az északi rámpára indultam. Sajnos mióta már nem járnak Mürzzuschlagig a 4020-asok, a déli rámpán vonattal nemigen lehet fényképezni.

Spital am Semmering peronja fotó

Spital am Semmering peronja

Ghega-emlékmű Semmerin fotó

Ghega-emlékmű Semmeringen

A Höllgraben-Viadukt és a P fotó

A Höllgraben-Viadukt és a Pettenbach-Tunnel

Ez is egy jó fotóhely még, meg kell majd látogatnom.

Az ÖBB 1116 116 Gloggnitz á fotó

Az ÖBB 1116 116 Gloggnitz állomáson

Sajnos ide ködbe érkeztem, és bár úgy nézett ki, hogy fölszáll, mégsem tette, sőt, sűrűsödött, így tovább kellett állnom, és átmenetileg a gloggnitzi fotókat hanyagolnom.

Az ÖBB 1144 029 Payerbach-R fotó

Az ÖBB 1144 029 Payerbach-Reichenau állomáson

Egy rövid mozdonyvonat érkezik a hágó felől, előrevetítve, hogy aznap is fogok tehervonatokat látni.

Az ÖBB 1144 092 Payerbach-R fotó

Az ÖBB 1144 092 Payerbach-Reichenau állomáson

(könyvjelző) (Südbahn - Semmeringbahn)

Az egyik Sakktáblamintás nosztalgiagép (a másik a 117-es) mellett van egy teljesen vérnarancs festésű példány is, a 40-es .

Az ÖBB 1144 029 Payerbach-R fotó

Az ÖBB 1144 029 Payerbach-Reichenau állomáson megállóhelyen

Egy 1144-es tolta a vonatot. Ez korai, kishűtős gép, a későbbi példányok a hegyipályák nagyobb hűtési igénye miatt nagyobb tetőszellőzőkkel készültek. Mivel a legtöbb tehervonat ma már Taurusszal megy, ennek komoly jelentősége nincs.

Az ÖBB 1116 084-3 és a 6020 fotó

Az ÖBB 1116 084-3 és a 6020 305-6 Payerbach-Reichenau állomáson

Az ÖBB 1142 683-0 Wolfsberg fotó

Az ÖBB 1142 683-0 Wolfsbergkogel és Breitenstein között

Egy szép, klasszikus Graz-Bécs IC nagylámpás 1142-vel. Happiness!

Az ÖBB 1142 632-7 Wolfsberg fotó

Az ÖBB 1142 632-7 Wolfsbergkogel és Breitenstein között

Újabb vegyes gépmenet.

Az ÖBB 1044 122 Breitenstei fotó

Az ÖBB 1044 122 Breitenstein és Wolfsbergkogel között

Az ÖBB 1016 018 Wolfsbergko fotó

Az ÖBB 1016 018 Wolfsbergkogel és Breitenstein között a Kalte Rinne-Viadukton

Az ÖBB 1016 018 Wolfsbergko fotó

Az ÖBB 1016 018 Wolfsbergkogel és Breitenstein között a Kleines Krausel-Tunnelben

(könyvjelző) (Südbahn - Semmeringbahn)

14 méterével nem ez a legrövidebb alagút Ausztriában. Méltányolom, hogy nem lebontották ezt a szép kis sziklát a francba, hanem átfúrták, ezzel is érdekesebbé téve az utazást. Nagyon remélem, hogy ahogy most nyáron a Lötschbergbahnon is tapasztaltuk, mutatóba a Semmering Bergstreckén is marad teherforgalom, nem csak a 4020-asokatCityJet-eket fotózhatjuk majd alkalomadtán, és őket is csak Payerbach és Semmering között.

Az ÖBB 1142 601 Breitenstei fotó

Az ÖBB 1142 601 Breitenstein és Wolfsbergkogel között

Már éppen indultam volna át az alagúton, amikor az előbb látott 1044-es IC meglepett hátulról, így maradtam, és meglőttem szerencsésen a Taurust is. Átérésem után az addig az alagútnak ezen a felén várakozó osztrák vasútbarátok indultak volna visszafelé a rövid alagúton át, de szerencsére visszahőköltek. A többszöri S-kanyarok és a sziklafalak miatt itt gyakorlatilag néma csönd van, semmi nem hallatszik a vonatokból (a hágó közelében zajló események annál inkább, így a hangok csak összezavarnak). A kibukkanástól számított kevesebb, mint száz métert 60 km/h-val gyorsabban megteszi a tehervonat, mint Csányi Sándor egy jobb napján tenné ezt a 14 métert, így nem érdemes reszkírozni. Én mindig a hegy felőli helyes vágány oldalán kelek át - egy helytelenvágányozás ott is hazavághat, de mégis jobbak az esélyeim, mint ezen a szélen.

Az ÖBB 1142 305 Wolfsbergko fotó

Az ÖBB 1142 305 Wolfsbergkogel és Breitenstein között

(könyvjelző)

A kép a Krausel Klause-Viadukton készült, aminek nagyon szép lett a fölújítása, szerintem most a legszebb régi viadukt. Bár nagy a kontraszt a Semmeringbahn többi viaduktjához képest, mégsem vakító, mint a Rhätsiche Bahnon fölújított néhány viadukt (Landwasser , Albula III , Clix ). A háttérben a Polleroswand-Tunnel, ami délután szintén remek fotóhely lesz.

Az ÖBB 1144 072 Wolfsbergko fotó

Az ÖBB 1144 072 Wolfsbergkogel és Breitenstein között a Kalte Rinne-Viadukton

Én csak a Polleroswandtunnel tetejére másztam, de Székely Viktor és Rizsavi Tamás a múltkor ráértek, és fölmásztak a Polelroswand tetejére (jól el van dugva az ösvény). Érdemes megnézni , mit csináltak! Lőttek a Krausel-Tunnel irányába is.

Az ÖBB 1142 700-2 Wolfsberg fotó

Az ÖBB 1142 700-2 Wolfsbergkogel és Breitenstein között tológépes szolgálaton a Kalte Rinne-Viadukton

(könyvjelző)

Az ÖBB 1016 044 Breitenstei fotó

Az ÖBB 1016 044 Breitenstein és Wolfsbergkogel között

(könyvjelző) (Südbahn - Semmeringbahn)

Az ÖBB 6020 305 Breitenstei fotó

Az ÖBB 6020 305 Breitenstein és Wolfsbergkogel között

Az ÖBB 1144 109 Breitenstei fotó

Az ÖBB 1144 109 Breitenstein és Wolfsbergkogel között

És hopp, egy gépmenet helytelen vágányon! Most már ráadásul ivatalosan jobbjárat van a Semmeringen, amit viszont a nyomógombökdöső szakszolgálat nem szeret betartani, így bármikor, bármi jöhet bárhonnét.

Az ÖBB 1144 229 Breitenstei fotó

Az ÖBB 1144 229 Breitenstein és Wolfsbergkogel között

(könyvjelző) (Südbahn - Semmeringbahn)

A RailCargoHungaria 1116 01 fotó

A RailCargoHungaria 1116 013 Breitenstein és Wolfsbergkogel között

(könyvjelző)

Nem, hogy az egész vonat, vagy az első kocsi harmada nem látszik, a gépnek is csak a homlokfalának kilenctizede, mégis egy színeiben erős, érdekes kép született.

Az ÖBB 6020 288 Wolfsbergko fotó

Az ÖBB 6020 288 Wolfsbergkogel és Breitenstein között

Az ÖBB 1142 632 Wolfsbergko fotó

Az ÖBB 1142 632 Wolfsbergkogel és Breitenstein között

Railjet a Kalte Rinne-Viadu fotó

Railjet a Kalte Rinne-Viadukton

(könyvjelző)

Itt még vezérlőkocsival előre.

Az ÖBB 1144 029 Breitenstei fotó

Az ÖBB 1144 029 Breitenstein és Wolfsbergkogel között

Az ÖBB 6020 288 Breitenstei fotó

Az ÖBB 6020 288 Breitenstein és Wolfsbergkogel között

Az ÖBB 6020 305 Wolfsbergko fotó

Az ÖBB 6020 305 Wolfsbergkogel és Breitenstein között

Az ÖBB 1144 109 Breitenstei fotó

Az ÖBB 1144 109 Breitenstein és Wolfsbergkogel között

(könyvjelző) (Südbahn - Semmeringbahn)

A Krausel Klause-Viadukt fölött átnézve az Adlitzgraben házai és sárgálló vörösfenyői látszódnak.

Az ÖBB 1116 150 Breitenstei fotó

Az ÖBB 1116 150 Breitenstein és Wolfsbergkogel között

(könyvjelző) (Südbahn - Semmeringbahn)

Az ÖBB 6020 305 Breitenstei fotó

Az ÖBB 6020 305 Breitenstein állomáson

ÖBB 1144-es Gloggnitz és Sc fotó

ÖBB 1144-es Gloggnitz és Schlöglmühl között a Schwarza egy gátjánál

ÖBB 1144-es Gloggnitz és Sc fotó

ÖBB 1144-es Gloggnitz és Schlöglmühl között a Schwarza egy gátjánál

(könyvjelző) (Südbahn - Semmeringbahn)

ÖBB 1142-es és 1144-es Glog fotó

ÖBB 1142-es és 1144-es Gloggnitz és Schlöglmühl között a Schwarza egy gátjánál

(könyvjelző)

ÖBB 1116 Gloggnitz és Schlö fotó

ÖBB 1116 Gloggnitz és Schlöglmühl között a Schwarza egy gátjánál

Az ÖBB 1116 251 Schlöglmühl fotó

Az ÖBB 1116 251 Schlöglmühl megállóhelyen

Az ÖBB 1044 009 Schlöglmühl fotó

Az ÖBB 1044 009 Schlöglmühl megállóhelyen

Az ÖBB 1116 156 Schlöglmühl fotó

Az ÖBB 1116 156 Schlöglmühl megállóhelyen

Várakozó tehervonatos gépek fotó

Várakozó tehervonatos gépek Mürzzuschlag fűtőházában

Az ÖBB 1142 627-7 Mürzzusch fotó

Az ÖBB 1142 627-7 Mürzzuschlag állomáson

Az ÖBB 1142 639-2 Mürzzusch fotó

Az ÖBB 1142 639-2 Mürzzuschlag állomáson

Az ÖBB 1142 639-2 Mürzzusch fotó

Az ÖBB 1142 639-2 Mürzzuschlag állomáson

(könyvjelző)

A várakozó gépek előtt egy kijáróban levő tehervonat tolómozdonyának zárfényei. Az estének is megvan a romantikája.

Az ÖBB 1142 601-2 Mürzzusch fotó

Az ÖBB 1142 601-2 Mürzzuschlag állomáson

Az ÖBB 4020 288-9 Mürzzusch fotó

Az ÖBB 4020 288-9 Mürzzuschlag állomáson

Egy ÖBB 1216 halad át Spita fotó

Egy ÖBB 1216 halad át Spital am Semmering állomáson

(Südbahn - Semmeringbahn)

Spital am Semmering fotó

Spital am Semmering

Spital am Semmering fotó

Spital am Semmering

Az ÖBB 4020 256-6 Spital am fotó

Az ÖBB 4020 256-6 Spital am Semmering állomáson

Az ÖBB 1142 700-2 Mürzzusch fotó

Az ÖBB 1142 700-2 Mürzzuschlag állomáson

A gépek megint munkára várnak. Itt mindig várnak, de aztán el is jön a munka.

Az ÖBB 1142 700-2 Mürzzusch fotó

Az ÖBB 1142 700-2 Mürzzuschlag állomáson

Az ÖBB 1116 183-3 Mürzzusch fotó

Az ÖBB 1116 183-3 Mürzzuschlag állomáson

Az ÖBB 4024 037 Mürzzuschla fotó

Az ÖBB 4024 037 Mürzzuschlag állomáson

Az ÖBB 6020 305 Mürzzuschla fotó

Az ÖBB 6020 305 Mürzzuschlag állomáson

Egyetemistáknak szóló közle fotó

Egyetemistáknak szóló közlekedési reklám latinul

A Verkehrsverbund Steiermarknál humoruknál voltak, vagy csak ennyire iskolázott az osztrák ifjúság.

Az ÖBB 4024 037 Bruck an de fotó

Az ÖBB 4024 037 Bruck an der Mur állomáson

(könyvjelző) (Südbahn)

Az ÖBB 4024 040 Bruck an de fotó

Az ÖBB 4024 040 Bruck an der Mur állomáson

Az ÖBB 4024 037 St. Michael fotó

Az ÖBB 4024 037 St. Michael állomáson

Éppen a Neumarkter Sattelre tartok, a Mürzzuschlagból ide vivő motorvonat pedig betér St. Michael állomásra - és ahogy a térképen is látszik, itt irányt kell váltania, hogy a delta másik ágán át folytathassa útját Knittelfelden át Friesach felé. Ez a pár perc a menetrendszerűségnek is jót tesz egy ilyen hosszú személyvonatozás során. Kb. mint a záhonyi sebes.

Az ÖBB 1063 014 St. Michael fotó

Az ÖBB 1063 014 St. Michael állomáson

Az ÖBB 4024 037 Mariahof-St fotó

Az ÖBB 4024 037 Mariahof-St. Lambrecht állomáson

Az ÖBB 1116 274 Mariahof-St fotó

Az ÖBB 1116 274 Mariahof-St. Lambrecht és Neumarkt in Steiermark között

A két Teknő egy Klíma-hóekét továbbít.

Az ÖBB 1116 274 Mariahof-St fotó

Az ÖBB 1116 274 Mariahof-St. Lambrecht és Neumarkt in Steiermark között

Az ÖBB 4024 037-6 Neumarkt  fotó

Az ÖBB 4024 037-6 Neumarkt in Steiermark és Mariahof-St. Lambrecht között

(könyvjelző) (Rudolfsbahn)

Az ÖBB 1116 039 Neumarkt in fotó

Az ÖBB 1116 039 Neumarkt in Steiermark és Mariahof-St. Lambrecht között

Ismeretlen 1016-os Mariahof fotó

Ismeretlen 1016-os Mariahof-St. Lambrecht és Neumarkt in Steiermark között

(könyvjelző) (Rudolfsbahn)

Túrám harmadik napján a Kronprinz Rudolfsbahnon található érdekes hegyvidékre, a Neumerkter Sattel-re látogattam el (neve neumarkti nyerget jelent egyszerűen). A Rudolfsbahn (k.k. priv. Kronprinz Rudolf-Bahn Gesellschaft) a Westbahnból ágazik ki Amstettennél, és az Enns völgyében a Gesäuse szurdokon áthaladva ér el Selzthalba, ahol csatlakozik hozzá a Pyhrnbahn és a Bischofshofenbe tartó Ennstalbahn. Innen a Rudolfsbahn az alacsony Schoberpasson át vezet kétvágányú pályával St. Michaelig, ahol belefonódik a Bruck/Mur-ból érkező vonalba, ami ma inkább a fővonal, de régen a Rudolfsbahn volt a fontosak (észak-dél, ugyebár). Innen Knittelfeld - Zeltweg - Judenburg - Unzmarkt következik, majd a Neumarkti-nyergen keresztül a vonal átér Kärnten tartományba (Karintia). A határ még vagy tíz kilométerrel van odébb. A lágy tájban nagyon jól néznek ki a hosszú ÖBB-EC vagy tehervonatok, amik Klagenfurt, Villach felé tartanak, vagy onnét jönnek, Villachból pedig a Pontebbanán Velence felé, a Karawankenbahnon Jesenice felé, a Tauernbahnon Salzburg felé, vagy Lienz - San Candidón át a Brennerre folytathatják útjukat. A karintiai oldalon olyan további remek fotóhelyek találhatóak, mint Hochosterwitz várkastélya .

Ismeretlen 1016-os a Neumar fotó

Ismeretlen 1016-os a Neumarktel Sattelen

Ismeretlen 1016-os a Neumar fotó

Ismeretlen 1016-os a Neumarktel Sattelen

(könyvjelző) (Rudolfsbahn)

A háttérben a Furtnerteich tó, illetve Mariahof temploma.

Az ÖBB 1144 233 Mariahof-St fotó

Az ÖBB 1144 233 Mariahof-St. Lambrecht állomáson

Favágórobot fotó

Favágórobot

Markába szorítja a törzset, a marok alatti láncfűrész elfűrészeli, de a marok megtartja. Ezután a marokkal kiemeli az erdőből, vízszintesbe fordítja a fát, és miközben görgők végighúzzák a törzset a markon, arra szerelt kampós hengerek legallyazzák. Ezután már csak le kell tenni valahova, ahonnan majd az önrakodó teherautó össze tudja gyűjteni, amikor összejött egy fuvarnyi rönk.

Az ÖBB 1044 034 Scheifling  fotó

Az ÖBB 1044 034 Scheifling in Steiermark és Mariahof-St. Lambrecht között

(könyvjelző) (Rudolfsbahn)

Látható, hogy a vonat egy mély völgyből kapaszkodik ki. Ez azért mégsem a Semmering, műtárgyakra, vonalkifejtésre, de még második mozdonyra sem volt szükség, hogy kimásszon a vonat onnét (na jó, azért a 1044-es sokáig a világ legerősebb négytengelyese volt, nem véletlenül járt itt több belőlük, mint a Westbahnon a laposban). Abban a völgyben megy tovább a Murtalbahn, az egyik aranyos, bár béna menetrendű stájer kisvasút. Akkor legalábbis még béna menetrendű volt, a kétárós ütemet megszaggatta az, hogy napközben csak a végállomás Tamsweg és Murau között jártak a vonatok. Most teljes hosszban kétórás ütem van már. A kisvasútról az album végén lesznek képek. Az Alpesi Porszívókról bővebben a Regionalbahn honlapon olvashattok.

Az ÖBB 4024 039 Mariahof-St fotó

Az ÖBB 4024 039 Mariahof-St. Lambrecht állomáson

Az ÖBB 1116 133 Unzmarkt ál fotó

Az ÖBB 1116 133 Unzmarkt állomáson

A Murtalbahn vágányai Unzma fotó

A Murtalbahn vágányai Unzmarkt állomáson

A Murtalbahn vágányai Unzma fotó

A Murtalbahn vágányai Unzmarkt állomáson

Az ÖBB 1216 210 Wiener Neus fotó

Az ÖBB 1216 210 Wiener Neustadt állomáson

(könyvjelző)

Az ÖBB 5022 056-3 Wiener Ne fotó

Az ÖBB 5022 056-3 Wiener Neustadt állomáson

Aznap reggel nem sikerült j fotó

Aznap reggel nem sikerült jegyet vennünk

Az ÖBB 6581 051-7 Payerbach fotó

Az ÖBB 6581 051-7 Payerbach-Reichenau közelében, a Schwarza-Viaduktnál

Az ÖBB 1144 020 Küb és Paye fotó

Az ÖBB 1144 020 Küb és Payerbach-Reichenau között

(könyvjelző) (Südbahn - Semmeringbahn)

A 2011. januári, szokásos évkezdő osztrák túránkon vártuk a havat, de annyira nem jött meg, mint szerettük volna. Azért hangulatos téli képek születtek, főleg a fölső szakaszon.

Az ÖBB 1116 235 Payerbach-R fotó

Az ÖBB 1116 235 Payerbach-Reichenau és Küb között

A GYSEV 1116 058-7 Payerbac fotó

A GYSEV 1116 058-7 Payerbach-Reichenau és Küb között

A ÖBB 1116 117-1 Küb és Pay fotó

A ÖBB 1116 117-1 Küb és Payerbach-Reichenau között

(könyvjelző) (Südbahn - Semmeringbahn)

A ÖBB 4020 292-1 Küb és Pay fotó

A ÖBB 4020 292-1 Küb és Payerbach-Reichenau között

Jobb oldalt a Höllentalbahn villamosított kisvasút pályája. Múzeumvasúti jelleggel nyári hétvégéken üzemel.

A ÖBB 1142 705-1 Wolfsbergk fotó

A ÖBB 1142 705-1 Wolfsbergkogel megállóhelyen

(könyvjelző)

A háttérben a Kurhaus Semmering (sokan összekeverik a Südbahnhotellel, de az a másik nagy épület itt, most a fotóstól balra a hegytetőn).

Taurus Breitenstein állomás fotó

Taurus Breitenstein állomáson

ÖBB 1144-es a Kartnerkogel- fotó

ÖBB 1144-es a Kartnerkogel-Viadukton

(könyvjelző) (Südbahn - Semmeringbahn)

Kilátás az egyik wolfsbergi fotó

Kilátás az egyik wolfsbergi kilátóból - innen készültek az előző képek

(könyvjelző)

Rálátni a Polleroswandra, a Krausel Klause-Viaduktra, Breitensteinre, de a hátunk mögé a Wolfsbergkogelből Semmering felé vezető pályára is, bár arra inkább csak télen. Aki még nem unja a képeket, itt megtekintheti az összes südbahnos fotómat:

Az előbb látott ÖBB 11 fotó

Az előbb látott ÖBB 1144-es IC a Krausel Klause-Viadukton Wolfsbergkogel és Breitenstein között

(könyvjelző) (Südbahn - Semmeringbahn)

Az előbb látott ÖBB 11 fotó

Az előbb látott ÖBB 1144-es IC a Breitenstein állomáson

(könyvjelző) (Südbahn - Semmeringbahn)

Az előbb látott ÖBB 11 fotó

Az előbb látott ÖBB 1144-es IC a Breitenstein állomás után a Weinzettelwandtunnel előtt

(könyvjelző) (Südbahn - Semmeringbahn)

Ismeretlen ÖBB 4020-as Brei fotó

Ismeretlen ÖBB 4020-as Breitensteinben

Ismeretlen ÖBB 4020-as Brei fotó

Ismeretlen ÖBB 4020-as Breitensteinben

A másik kilátóból: dupla Wi fotó

A másik kilátóból: dupla Wiener Lokalbahnen Taurus által vont tehervonat a Kalte Rinne-Viadukton

A másik kilátóból: dupla Wi fotó

A másik kilátóból: dupla Wiener Lokalbahnen Taurus által vont tehervonat a Kalte Rinne-Viadukton

(könyvjelző) (Südbahn - Semmeringbahn)

A másik kilátóból: dupla Wi fotó

A másik kilátóból: dupla Wiener Lokalbahnen Taurus által vont tehervonat a Krausel Klause-Viadukton

(könyvjelző) (Südbahn - Semmeringbahn)

ÖBB 1142-es IC-nek csúfolt  fotó

ÖBB 1142-es IC-nek csúfolt vonatával Breitensteinben

(könyvjelző)

Ennyi CityShuttle-t egy IC-ben azóta sem láttam - persze ekkor még alig voltak railjetek.

A ÖBB 1116 087 Wolfsbergkog fotó

A ÖBB 1116 087 Wolfsbergkogel és Breitenstein között

(könyvjelző) (Südbahn - Semmeringbahn)

A ÖBB 1142 613-7 Wolfsbergk fotó

A ÖBB 1142 613-7 Wolfsbergkogel megállóhelyen

A ÖBB 1144 020 Wolfsbergkog fotó

A ÖBB 1144 020 Wolfsbergkogel és Semmering között a Kartnerkogel-Viadukton

Két RTS-gép, a 2143 032-7 é fotó

Két RTS-gép, a 2143 032-7 és a 2143 004-7 (utóbbi a MÁVÉPCELL-é) Wolfsbergkogelben

(könyvjelző)

Két RTS-gép, a 2143 032-7 é fotó

Két RTS-gép, a 2143 032-7 és a 2143 004-7 (utóbbi a MÁVÉPCELL-é) Wolfsbergkogelben

A ÖBB 1044 011-3 Wolfsbergk fotó

A ÖBB 1044 011-3 Wolfsbergkogel megállóhelyen

A GYSEV 1116 058-7 Wolfsber fotó

A GYSEV 1116 058-7 Wolfsbergkogel megállóhelyen a Kartnerkogel-Tunnel és a Kartnerkogel-Viadukt között

(könyvjelző)

A Semmeringbahn névjegye:

Megnyitás:
  • 1839: Bécs - Bécsújhely
  • 1842: Bécsújhely - Gloggnitz
  • 1844: Graz - Mürzzuschlag
  • 1845: Graz - Maribor
  • 1846: Maribor - Celje
  • 1847: Celje - Zidani Most (- Ljubljana)
  • 1854: Gloggnitz - Semmering - Mürzzuschlag
Hossz:369 km
Építtető:Wien-Raaber-Bahn / Wien-Gloggnitzer-Bahn / k.k. südliche Staatsbahn / k.k. priv. Südbahn-Gesellschaft
Villamosítás:15 kV 16,7 Hz ~ / 3 kV =
Személyszállító vasút:ÖBB / SŽ

Ausztria második legfontosabb fővonala pompás hegyvidéki környezetben. A világ első hegyi vasútjaként épült Semmering abszolút kultikus, de a Südbahn Graz-környéki vagy szlovéniai szakaszait is érdemes megismerni!

Cikk a vonalról
Fényképek

A folytatásban a Murtalbahnról lesz szó.

A ÖBB 4020 292-1 Wolfsbergk fotó

A ÖBB 4020 292-1 Wolfsbergkogel megállóhelyen

Az STLB Murtalbahn VS42 vez fotó

Az STLB Murtalbahn VS42 vezérlőkocsiból és VT31 motorkocsiból álló kisvasúti motorvonat Lutzmannsdorf és Kreischberg Talstation között

(könyvjelző)

A Mariazellerbahnról szóló albumban ígértem, hogy teszek föl képeket a Murtalbahnról, elérkezett a pillanat. Ezen a fotón a hátsó jármű az eredeti, prototípus Stahlbau Knotz motorkocsi, ami láthatóan szintén távvezérelhetővé lett téve. A háttérben Lutzmannsdorf házai, a vasútvonalnak a hivatásforgalmi igényeknek megfelelően elég sűrű megállókiosztása van, a folyóvölgyi jellege miatt pedig mindig közel kell haladnia a településekhez. Ez jó pozíciókat teremt, mégis csak kétórás ütemes menetrendje van, Murau és Unzmarkt között az is csak idéntől, korábban a vonatok egy része Murau-Stolzalpe telepállomásról visszafordult Tamsweg felé. A színvonal igen távol áll a Rhätische Bahnon megszokott nagy-kisvasúti szinttől.

Az STLB Murtalbahn VS42 vez fotó

Az STLB Murtalbahn VS42 vezérlőkocsiból és VT31 motorkocsiból álló kisvasúti motorvonat Lutzmannsdorf és Kreischberg Talstation között

(könyvjelző)

A folyóvölgyi jelleg miatt műtárgyakra gyakorlatilag nem volt szükség, nincs egyetlen viadukt sem, néhány egyszerű patakhíd, pár Mura-híd és három alagút a fölhozatal. A vonalon van némi teherforgalom is, Murauba fűtőolajat szoktak vinni, de egyébként a kétrészes motorvonatok szinte változatosság nélkül bonyolítják a forgalmat.

Az STLB Murtalbahn VS42 vez fotó

Az STLB Murtalbahn VS42 vezérlőkocsiból és VT31 motorkocsiból álló kisvasúti motorvonat Kreischberg Talstation megállóban

(könyvjelző)

A megállót a Murau melletti Kreischberg síterepre vezető ülő- és kiskabinos fölvonók végéhez építették, mindössze száz méter séta ide, ami nagyon kényelmes. Körülbelül egyvonatnyi ember gondolta úgy, hogy vonattal közelíti meg a sípályát, mindenki más autóval jött, vagy eleve a megálló és a fölvonók közötti, magyar tulajdonú apartmanházakban lakik. Hol van ez Svájctól, ahol a tavaszi szünetben a zürichi reptéren leszállt gépről vasutasok adogatják egyik vonat poggyászkocsijából a másikba a bezacskózott sífölszerelést, amíg meg nem érkezik a Diavolezza, még bőven havas sípályájához, ahol a peronon találkozik akár New York óta először a tulajdonosával, aki máris fölcsatolhat, és sízhet?

Az STLB Murtalbahn VS42 vez fotó

Az STLB Murtalbahn VS42 vezérlőkocsiból és VT31 motorkocsiból álló kisvasúti motorvonat Kreischberg Talstation megállóban

Jól megfigyelhető az ÖBB-vonatokhoz képest különböző homlokkialakítás (előreugró tető, távvezérlési csatlakozók) és a villamosokéhoz hasonló harmonika-ajtók.

Az STLB Murtalbahn VS42 vez fotó

Az STLB Murtalbahn VS42 vezérlőkocsiból és VT31 motorkocsiból álló kisvasúti motorvonat St. Lorenzen ob Murau állomáson

Az előző fotóhelyről teleobjektívvel befogható a következő állomás - ha nem lenne egy megálló a sípályához legközelebb, valószínűleg tényleg senki nem venné igénybe a Murtalbahn vonatait.

Az STLB Murtalbahn VT33-VS4 fotó

Az STLB Murtalbahn VT33-VS44 pályaszámú szerelvénye Kreischberg Talstation és Lutzmannsdorf között

Az STLB Murtalbahn VT33-VS4 fotó

Az STLB Murtalbahn VT33-VS44 pályaszámú szerelvénye Lutzmannsdorf és Kreischberg Talstation között

(könyvjelző)

Az STLB Murtalbahn VS43-VT3 fotó

Az STLB Murtalbahn VS43-VT31-VT34 pályaszámú szerelvénye Lutzmannsdorf és Kreischberg Talstation között

(könyvjelző)

Ezek idén télen készültek, ismét a sulis sítáborban. Ezúttal nem volt hó, látható, hogy minden barna, száraz. Egyetlen helyen volt hó, a Kreischbergen, ahol síztünk, ráadásul minden éjjel friss hó esett a pályákra és azok mellé. A téli olimpia előtti utolsó (kvalifikációt érő) világkupa-futamon, Kitzbühelben sem volt hó, komolyan veszélybe került a megrendezés - Kreischbergen a FIS síkrossz-világkupát rendezhették meg ideális körülmények között. Mivel minden osztrák azt hallotta, hogy nincs hó, a síterep kongott az ürességtől, délután kettőkor is tükörsima, buckamentes, szinte nyommentes piros pályán lehetett sízni. Akadály nélkül hasíthatta a léc éle a havat, és a tereptől, meredekségtől, hóminőségtől függetlenül egyenletes ívekben lehetett lefelé száguldani teljes biztonságban. Ilyet szeretnék idén is!

Az STLB Murtalbahn VS43-VT3 fotó

Az STLB Murtalbahn VS43-VT31-VT34 pályaszámú szerelvénye Lutzmannsdorf és Kreischberg Talstation között

Régi információs plakát a M fotó

Régi információs plakát a Murtalbahn nosztalgiavonatairól

St. Lorenzen állomás fotó

St. Lorenzen állomás

A VS42 St. Lorenzen ob Mura fotó

A VS42 St. Lorenzen ob Murau állomáson

(könyvjelző)

Néhány kép a szüleimtől, akik szintén ide járnak sízni.

Teherkocsik Murau-Stolzalpe fotó

Teherkocsik Murau-Stolzalpe állomáson

Biztber Murau-Stolzalpe áll fotó

Biztber Murau-Stolzalpe állomáson

Murau-Stolzalpe állomás fotó

Murau-Stolzalpe állomás

Murau-Stolzalpe állomás fotó

Murau-Stolzalpe állomás

Fedett teherkocsik Murau-St fotó

Fedett teherkocsik Murau-Stolzalpe állomáson

Az 5090-es motorvonatok ere fotó

Az 5090-es motorvonatok eredeti festésében pompázó poggyász- és posta-mellékkocsi Murauban

Murau fotó

Murau

(könyvjelző)

Murau fotó

Murau

Murau fotó

Murau

A VS44-es Murau-Stolzalpe á fotó

A VS44-es Murau-Stolzalpe állomáson

Murau fotó

Murau

(könyvjelző)

Murau fotó

Murau

Köszönöm a figyelmedet! Kérlek, maradj a benbe.hu-n!

Keress a címkék közöttg

Hasonló képek:

80-90 7241142 11444020 305ABe 4/4 III 52005 1116

Helyszínek:

Mozdonysorozatok:

1142 1116 1016 4020 6020 80-90 1144 1216 86-33 ES 64 U2

 

Régi és új albumok:

Főleg kisvasúti különvonatokBúcsúcsókKISSGőzmozdonnyal TapolcáraNapkeltétől napnyugtáig a Börzsöny körül

Albumok Mozdonyok Atlasz RhB Cikkek Toolbox

-----------------

Copyright Takács Bence és társai, 2005-2023. A honlapon található fényképek felhasználási jogaival kapcsolatban l. az Impresszumot!

Címlap Cikkek Mozdonyok Atlasz Modellvasút Linkek