< Előző | Mesefolyam | Bélyegképek | Címlap | English |

A ŽSSKC 751 118-1 és (tológépként) a 752 023-2 Kisözörény és Lice-Gice között

Fényképezte: Takács Bence
Készítés ideje: 2014:08:15 14:31:43

868 megtekintés

Nagyfölbontású kép

Térkép:
térkép
Címkék:
Lice-Gice Hucín Kisözörény Gemerská Hôrka zastávka 365 751 (ZSSK Cargo) 118 751 023 752 ŽSSKC ZSSK régi festésű mozdony táj magaslatról mellékvonal hegyek nyílt vonal tehervonat Szlovákia dízelmozdony ŽSCS Bardotka Hasonló fényképek

Keress a címkék között!

A ŽSSKC 751 118-1 és (tológépként) a 752 023-2 Kisözörény és Lice-Gice között fotó

Nagyon szép tájon kezdődik ez a mellékvonal, jól látható, hogy egy patakvölgy oldalában vezet a pálya, amelynek túloldaláról, a közút mellől nyílik jó rálátás a vasútra. A mindössze öt, üres elhúzható ponyvás kocsiból álló vonathoz nem elég egy Bardotka 1103 kW teljesítménye, bár nyilván ez a kopottas jószág nem névleges teljesítményt ad le. Miért van ez így? Egy szokásos patakvölgyi vasútvonalon nem szokott akkora emelkedő lenni, ami miatt tológépre lenne szükség. Pelsőc és Lice-Gice, valamint Nagyrőce és Murányalja között azonban 17 ezrelékes emelkedő is előfordul, előbbi szakaszon ráadásul mindkét irányba. Ahhoz, hogy megértsük a helyzetet, meg kell nézni az alábbi térképvázlatot:

Pelsőc környékének domborzata
Pelsőc környékének domborzata
Háttér: Google Maps , előtér: Takács Bence

A magyarországi HÉV-építkezések során szokásos volt, hogy a vasút vonalvezetését, főleg fővonali bekötésének helyét és módját nem elsősorban a kívánatos szállítási útvonalak, hanem a legolcsóbb megépíthetőség, így sok helyütt a terep és a meglévő vasútföldrajz befolyásolta (igencsak negatív értelembe, ami nagyrészt felelős a XX. és XXI. századi vasútvonal-bezárásokért). Így lett jópár évvel később az Egerből északra vezető HÉV fővonali kapcsolódási pontja a kis Putnok a jelentős ipari központ Ózd helyett, hiszen így megspóroltak egy nem is kicsi viaduktot a Ladány-völgy fölött. A nagyszabosi vonalnál a földrajz nem akadályozta a vasútépítőket, hiszen a Csetnek-patak pontosan Pelsőc állomásnál torkollik a Sajóba, így a vasutat Pelsőc vágányaiból, kezdőpont felé nézve jobbra könnyen ki lehetett ágaztatni. A Murány-patak azonban Beretkénél torkollik a Sajóba, logikus lehetett volna Csoltónál kiágaztatni a vasutat. A nyiltvonali pályaelágazások akkoriban egyébként is kedveltek voltak, úgy ágazott ki például Vác-Diósjenő-Drégelypalánk vonal is Verőce előtt a szobiból. A Murány-áttörés szűk völgye viszont nagyon megdrágította volna az építkezést: a patakot (ami nem egy kis csermely arrafelé) szabályozni kellett volna, a pályát megemelni, hogy ne fenyegessék az áradások, és valószínűleg alagútra is szükség lett volna a patak kanyarulatának leküzdésére. Ráadásul valamit kezdeni kellett volna a patakot földuzzasztó, és azt használó malommal és hámorral is. Szép lett volna, az biztos, de mivel olcsóbb és az üzem szervezése szempontjából is kedvezőbb volt Pelsőc állomásról kiágaztatni a vonalat, inkább átvezették a síneket egy nyergen, tehát a Sajó völgyéből a Murány völgyébe a hegygerincen keresztül jutottak el.

Ez persze száz éven át többlet tüzelőanyag elfogyasztását, nehezebb mozdonyok használatát, tológépezést jelentett. A közutakat persze a mai napig ugyanígy tervezik, és csodálkozunk a sok CO2 kibocsájtáson.

Új albumok:
Mikulásvonatok a Felvidéken

 
A Rodope-kisvasút

Napi vonatfotók


További friss képek

Fotó: Takács Bence

Copyright 2005-2017. www.benbe.hu. Takács Bence vasúti fotó-gyűjteménye.

Impresszum