sín benbe.hu

Címlap Albumok

-----------------



Technika szakos kirándulás I.

A Mátrai Erőmű technológiai bemutatása.

A visontai külszíni fejtés  fotó

A visontai külszíni fejtés bejárata

Miután jómagam sikeresen betippelte Karácsond megállóhelyet Ludas állomásnak, valahogy mégis sikerlt eljutni a közvetlenül a hármas főút mellett található külszíni fejtéshez, ahová idegeneknek tilos a bemenet. Mi viszont direkt a hazai szénbányászat legízzirájdörebb helyére jöttünk, ami egyben sajnos amolyan utolsó mohikán is.

A visontai bánya szerkezete fotó

A visontai bánya szerkezete

(könyvjelző)

Először a Déli bányát néztük meg, ennek keresztmetszetének a fele látható az ábra aljában. A mélyben található három szénréteghez (alacsony fűtőértékű lignitet bányásznak itt) vastag meddőrétegeken kell átfúrniuk magukat a bányászoknak. Meddő az egyes szénrétegek között is van, azt is ki kell termelni és el kell helyezni egy meddőhányóba. A visontai bányaüzemben a meddőhányó egyszerűen a bányagödör már kiszenelt része.

A visontai bánya szerkezete fotó

A visontai bánya szerkezete

Itt látható élőben is a bánya szerkezete: a három barnás szinten a marótárcsás kotrógépek a meddőt termelik ki, az alsó, szürke szint már közvetlenül a lignitréteg fölött elhelyezkedő, kicsit szénporos meddő.

A legalsó szint fotó

A legalsó szint

Sajnos nem tudtam közelebb menni, pedig nagyon izgalmas dolog látható a képen: egy Európában is egyedülálló szerkezet, amelyik a bal oldalon kifejti a meddő kőzetet, majd szállítószalagok és köztes tárolók nélkül azt rögtön a jobb oldalára applikált hányóképző gép segítségével azt azonnal le is rakja. A teljes szerkezet 315 méter hosszú és óránként 1500-1800 köbméter meddőt mozgat meg.

A meddő elszálítását szállí fotó

A meddő elszálítását szállítószalag-rendszer végzi

A szállítószalag fém lábakon áll, bármilyen hosszú lehet és tetszőlegesen áthelyezhető. A bánya "e;haladásával"e; ezt gyakran meg is teszik. A kotrógép a kitermelt meddőt a kis híd segítségével szórja a szalagra, aminek a másik végén (sok kilométer megtétele után) egy hányóképző gép várja.

Egy másik marótárcsás kotró fotó

Egy másik marótárcsás kotrógép, kicsit közelebb

Az előtérben látható teherautók szállítják a meddő egy részét, amit a kisegítő, lánctalas kanalas-kotrók termelnek ki. Ők végzik a finomabb munkákat.

Egy másik marótárcsás kotró fotó

Egy másik marótárcsás kotrógép, kicsit közelebb

A szén is szalagokon át jut fotó

A szén is szalagokon át jut az erőműbe

A lignitet merítéklétrás kotrókkal jövesztik, amik szintén szállítószalagokra dolgoznak. Az erőmű nem véletlenül van ilyen közel a bányához: a lignitet mérsékelten éri meg nagy távolságokra szállítani, hiszen fűtőértéke kicsi, ezért célszerű volt rögtön a bánya mellé telepíteni a szenet elégető erőművet is. Ennek ellenére érkezik szén közvetlen, villamosított vasúton a bükkábrányi külszíni fejtésből is.

Egy kimerült bánya fotó

Egy kimerült bánya

A bányaüzem környezetvédelmi felelőse megmutatott nekünk egy már kimerült és rekultivált bányát is. A kitermelt szén miatt persze nem sikerült talajszintig visszatölteni, de így is egy szép hely alakult itt ki. Az aljában egy horgásztó is üzemel, a terület most vevőre vár.

Egy kimerült bánya fotó

Egy kimerült bánya

Aki bemegy dolgozni, itt lá fotó

Aki bemegy dolgozni, itt láthatja, hogy minden rendben

Az erőmű 5 blokkja közül 4 üzemel, a kimenő frekvencia az előírt 50 Hz volt.

A vízkezelő telep fotó

A vízkezelő telep

A technológia első lépése a frissvíz utánpótlást biztosító vízkezelő telep. Mivel a közelben nincs jelentős folyó, a víz nagyrészét visszaforgatják, az 1% körüli frissvíz-igényt a Markazi víztározóból biztosítják.

A széntér fotó

A széntér

A másik fontos kiindulópontja a technológiának a széntér. A bánya szállítószalagjai idáig hozzák a lignitet és ebből a puffertárolóból juttatják be a kazánokba. A pufferre a szénellátás egyenletességének biztosítása végett van szükség, hiszen a bánya alapvetően hektikusan termel, a gépek néha leállnak, néha odébb kell mozogni velük. Szükség van stratégiai tartalékra is, de ennek egy részét a bányában levő, de már minden meddőtől megfosztott szén képezi.

A kazánépület fotó

A kazánépület

A kazánépületbe már aprított, átlagosan 40 mm-es szén érkezik.

A szénmalmok fotó

A szénmalmok

Ezt a kazánépület földszintjén található malmok örlik egészen finomra. Blokkonként két malom van, mi a hármas blokk karbantartás alatt álló egyik malmát néztük meg.

A szénmalmok fotó

A szénmalmok

A szénmalmok fotó

A szénmalmok

A szénmalmok fotó

A szénmalmok

Malomkerék fotó

Malomkerék

Így néz ki egy malomkerék. Ezeken a malomlapátok felületére csavarozható kopóbetéteket rendszeresen cserélni kell.

Malomkerék fotó

Malomkerék

Így néz ki egy malomkerék. Ezeken a malomlapátok felületére csavarozható kopóbetéteket rendszeresen cserélni kell. Így néz ki egy már elkopott elem.

Malomkerék fotó

Malomkerék

Így néz ki egy malomkerék. Ezeken a malomlapátok felületére csavarozható kopóbetéteket rendszeresen cserélni kell. Sorban állnak a felújításra váró malomkerekek.

Az irányítóközpont állmenny fotó

Az irányítóközpont állmennyezete

Az irányítóközpont fotó

Az irányítóközpont

Az irányítóközpont fotó

Az irányítóközpont

Érthető módon nem mutathatok túl sokat a kezelőszervekből.

Előtérben a generátorépület fotó

Előtérben a generátorépület

Minden blokkhoz egy kis, ilyen uszodaszerű épület tartozik. Ezekben a cseppet sem monumentális épületekben üzemel a lényeg: a gőzturbinák és a generátor. A háttérben az egyes és a kettes blokk hűtőtornyai.

A kis és nagynyomású turbin fotó

A kis és nagynyomású turbinák közötti gőzvezeték

A nagynyomású turbina fotó

A nagynyomású turbina

A gőz először a nagynyomású, kis lapátokkal szerelt turbinát hatja meg. Miután kiadta dühe nagyrészét, a megmaradó kis nyomással a nagyobb lapátokkal ellátott kisnyomású turbinát hajtják meg.

A nagynyomású turbina vezér fotó

A nagynyomású turbina vezérlője

Gőzben álló munkások a Mátr fotó

Gőzben álló munkások a Mátrai Erőműben

A turbinatengely fotó

A turbinatengely

A turbinák közös tengelyen forognak, majd meghajtják a jobb oldalt látható generátort.

Generátor fotó

Generátor

Generátor fotó

Generátor

Lépcsőzünk fotó

Lépcsőzünk

Az elektrofilter fotó

Az elektrofilter

A turbinából kijövő gőzt még le kell csapatni, de előbb nézzük meg, hogy hová kerül a kazánból a szénpor elégetésekor keletkezett füst!
Miután maradék hőjét a tápvíz és a táplevegő előmelegítésére felhasználták, áthalad az elektroszűrőn, ahol az erős statikus elektromosság kirántja belőle a pernyét.

A füstgáz útja fotó

A füstgáz útja

A füstgáz ezután masszív piros csöveken halad, de már nem a kémény felé, azt a környezetvédelmi előírások ugyanis nem engedik meg.

Csapatunk hamarosan belép a fotó

Csapatunk hamarosan belép a hűtőtoronyba

De előbb vetünk egy pillant fotó

De előbb vetünk egy pillantást az erőműépület másik oldalára

A kéntelenítő fotó

A kéntelenítő

A füst megérkezik a hűtőtorony belsejébe - a füstnek és a hűtésnek persze semmi köze egymáshoz, csak egyrészt itt volt hely a kéntelenítő berendezésnek, másrészt így a legegyszerűbb a temperálás is.
A kéntelenítő ugyanis egy mészköves fürdő, amin keresztülküldik a füstgázt. Ekkor a mészkő gipsszé alakul, a kén pedig kivonódik a füstből, így az már kevésbé szennyező, kibocsátható a légkörbe. A mészköves fürdőnek télen is nulla fok feletti hőmérséklet kell, amit a hűtőtorony üzemszerűen megold.

A kéntelenítő fotó

A kéntelenítő

A kéntelenítő fotó

A kéntelenítő

A kéntelenítő fotó

A kéntelenítő

(könyvjelző)

A füst megérkezik a hűtőtorony belsejébe - a füstnek és a hűtésnek persze semmi köze egymáshoz, csak egyrészt itt volt hely a kéntelenítő berendezésnek, másrészt így a legegyszerűbb a temperálás is.
A kéntelenítő ugyanis egy mészköves fürdő, amin keresztülküldik a füstgázt. Ekkor a mészkő gipsszé alakul, a kén pedig kivonódik a füstből, így az már kevésbé szennyező, kibocsátható a légkörbe. A mészköves fürdőnek télen is nulla fok feletti hőmérséklet kell, amit a hűtőtorony üzemszerűen megold.

A hűtőfelület fotó

A hűtőfelület

(könyvjelző)

Az eredeti célja a hűtőtoronynak persze a hűtés, ami ugyanúgy történik, mint a hűtőszekrény hátulján: vékony csövecskék biztosítanak nagy felületet, amin keresztül a forró gőz langyos vízzé alakul. A levegő az óriási toronyban felemelkedik (elvégre a meleg levegő felszáll...), és berántja magával alul az újabb, hűvös levegőt. Szükség esetén nyáron locsolják a hűtőfelületeket, a hűtést párologtatással javítva.

A hűtőfelület fotó

A hűtőfelület

Kívülről így néz ki: a zöld csöveken érkezik a fáradtgőz a turbinákból. A lehűtésnek termodinamikai oka van: a Carnot körfolyamat hatásfoka annál nagyobb, minél nagyobb a hőmérsékletkülönbség a közeg kiindulási és munkaállapota között. A munkaállapot itt 500 fokos gőz, tehát minél alacsonyabb hőmérsékletről melegítik fel a vizet 500 fokra, annál jobb lesz a hatásfok. Mivel az erőmű nem friss, 23 C°-os vízzel üzemel, a fáradtgőzt hűtőtornyokban le kell hűteni (Paks pl. a Dunából dolgozik, ott nincsenek is hűtőtornyok).

A hűtőtorony fotó

A hűtőtorony

A külföldi gyakorlattal szemben - ami a legtöbb rajzon is látható - itt nem párologtatással történik a hátés, így a torony felett nem is lebeg masszív párafelhő, csak a kéntelenítőn keresztülhatolt füst látható.

Kisegítő gázturbinák fotó

Kisegítő gázturbinák

Az erőműben öt blokk van, ezeknek ahhoz, hogy jó legyen a hatásfokuk, illik teljes gőzzel üzemelniük. Egy ilyen blokk beindítása 6 óra, így a Mátrai Erőmű energialeadása csak igen durván szabályozható. Ennek kezelésére a IV. és V. blokkokhoz 25 MW teljesítményű előtét-gázturbinákat telepítettek, amelyek gyorsan beindíthatóak, így a működési tartomány jelentősen finomabban szabályozhatóvá vált. Hőjüket a tápvízelőmelegítőknél is hasznosítani lehet.

A technológia utolsó része  fotó

A technológia utolsó része a gipsz hasznosítása

A kéntelenítő üzemeltetésének mellékterméke egy nagy csomó gipsz, amit ebben a raktárban gyűjtenek össze, vasúti kocsikba rakodnak és elvisznek a Hejőcsabai Cementgyárba.

A technológia utolsó része  fotó

A technológia utolsó része a gipsz hasznosítása

A Mátrai Erőmű technológiai fotó

A Mátrai Erőmű technológiai vázlata

(könyvjelző)

Ezzel a technológiai vázlattal zárom az első ilyen rendhagyó albumot. A következő részben a környék néhány falujának nevezetességeivel és a cementgyártással fogunk megismerkedni.

Copyright Takács Bence és társai, 2005-2025. A honlapon található fényképek felhasználási jogaival kapcsolatban l. az Impresszumot!

Címlap Cikkek Mozdonyok Atlasz Modellvasút Linkek