< Előző | Mesefolyam | Bélyegképek | Címlap | English |

A régi Tauernbahn Leutschacher-Tunnel alagútja Oberfalkenstein közelében, azon túl a Gratschacher-Viadukt

Fényképezte: Takács Bence
Készítés ideje: 2010:08:17 07:08:10

693 megtekintés

Nagyfölbontású kép

Térkép:
térkép
Címkék:
Egyéb osztrák Hasonló fényképek

Keress a címkék között!

A régi Tauernbahn Leutschacher-Tunnel alagútja Oberfalkenstein közelében, azon túl a Gratschacher-Viadukt fotó

Ha valaki a napi egyetlen, Oberfalkensteinben megálló személyvonattal érkezik, akkor a kis tanya felé fölmászva könnyen megtalálhatja ennek az alagútnak a bejáratát. Ezután már csak át kell préselnie magát az itt tárolt traktorok mellett, átmászni az alagút végét lezáró szögesdróton és nem lezuhanni a viadukt korlátjánál, és máris remek fotókat készíthet a Falkensteinbrücke, az új vonal leghosszabb viaduktjának egyik feléről.

De milyen a régi vonal? Kanyargós. Az építési filozófia nagyon szépen megfigyelhető az Északi rámpán, ahol jórészt még az eredeti nyomvonal van forgalomban, de a déli rámpa teljesen megújult pályáján utazva is lehet sejteni ezt-azt, hiszen a régi nyomvonal alagútjai és viaduktjai a mai napig állnak, és a vonatból többnyire nagyon jól láthatóak. A Möll Möllbrückénél torkollik a Drávába, ezután a Tauernbahn lassan hozzásimul a hegyoldalhoz, majd nem csak követi a völgy emelkedését, de Kolbnitztól kezdve már meredekebben emelkedik, egyre eltávolodva a folyótól. Végig tartja a mértékadó 28 ezrelékes emelkedőt, majd Penknél eléri a 900 méteres magasságot. A Mölltal oldalvölgyei elég rövidek, mivel keletre igen közel esik a Reisseck-masszívum, emiatt pedig meredeken esnek, a folyótól egy kilométerre már jópár száz méterrel afölött csordogálnak a hegyi patakok. Emiatt az oldalvölgyek torkolatainál a pálya még igen magasan vezet, amit a huszadik század elején nem tartottak rentábilisnak áthidalni, ehelyett a pályát bevezették patkó-alakban az oldalvölgyekbe, mintha vonalkifejtést építenének. Itt azonban erre nincs szükség: a mai, állandó emelkedésű, de jóval egyenesebb pálya is hegyivasúti mércével mérve lapos. Az ívek előnye az volt, hogy a völgy végétől kissé bentebb az V-alakúra összeszűkül, aljzata pedig igen magasra kerül, így egy rövid és alacsony műtárggyal áthidalható. Az első ilyen a déli Zwenberg hegyet az északi Pfaffenbergtől elválasztó Zwenberger Bach patak völgye volt. E völgyek azonban olyan hirtelen szűkültek, hogy nem volt lehetséges a hegyoldal követve befordítani a vasutat az oldalvölgybe, mint például Garamberzence fölött a Zólyom-Ruttka vonalnál, hanem a hegy orrszerű nyúlványát alagúttal kellett levágni mindkét oldalon. A két alagút között épült meg a régi Pfaffenberg-Zwenberg-Brücke, amely két közbülső kőpilléren nyugvó három, fölsőpályás acél hídszerkezetből állt, és a vonal egyetlen régi hídja, amelyet elbontottak.

A régi Pfaffenberg-Zwenberg-Viadukt
A régi Pfaffenberg-Zwenberg-viadukt

A kiváltásakor épült meg az új, egy ívből álló vasbeton viadukt, amely a legnagyobb támaszközű és a legmagasabb vasúti híd Ausztriában.

Hasonló volt a helyzet Oberfalkenstein megállóhely előtt is, ez látható a fönti képen, itt a Gratschacher-Tunnel van szemben velem, utána a Gratschacher-Viadukt, végül a Leutschacher-Tunnel következett, ebben állok. Ezt a völgyet hidalja át a nevezetes Falkenstein-Brücke is - meg egy másodikat, ezért lett két íve ennek a hídnak. A második völgyet a régi vasút nem hidalta át - ott olyan gyorsan emelkedett a völgy alja, hogy a vasúti sínek a Leutschacher-alagútból kiérve sima töltésen keresztezik a völgyet és csak a tanyához vezető útnak épült egy kicsi aluljáró. Ugyanezt még eljátszották a Lindischgrabennél is, ami a három nagy ívhíd közül a,legkisebb, de így sem csekély méretű. Részletesen látszik mindez az alábbi ábrán:

Tauernbahn Südrampe átépítések

Amit viszont a Lindischgraben-Brücke és Mallnitz-Obervellach állomás közötti pályával műveltek, az sajnos vasútfotós szempontból a barbárság kategóriába esik, de persze a kétvágányúsítás szükséges volt, és szükséges lesz az északi rámpán is, amit így lehetett legjobban megoldani. Kaponig állomást, a Kaponigbach völgyét követve a hegyet teljesen megkerülő vonalvezetést és az ezen található hét, gyönyörű, falazott viaduktot ugyanis úgy, ahogy volt, föladták, és egy öt kilométeres alagúttal helyettesítették. A vonalszakasznak ilyen volt a jellemző látképe:

Kaponig és a hét híd
A Hasslacher- és a Kuchelwald-Viaduktok Kaponig állomásnál
Forrás: bahnnews-austria.at, további remek képek a régi Tauernbahnról a link mögött

Kaponignál (ami korábban az Obervellach nevet viselte) a vasút már 1052 méter magasan haladt, míg a település csak 670 méteren fekszik, így az állomás és a falu között egy kabinos fölvonó biztosította a kapcsolatot! Ma dízelbuszok szerpentineznek föl Mallnitz-Obervellach állomásra a helyi utasokkal.

Új albumok:
Különvonatok

 
Nyár végi Felvidék

Napi vonatfotók


További friss képek

Fotó: Takács Bence

Copyright 2005-2017. www.benbe.hu. Takács Bence vasúti fotó-gyűjteménye.

Impresszum