sín benbe.hu

-------------------------------------------

Címlap Cikkek RhB Albumok Mozdonyok Atlasz Linkek

Bosznia 2017

A Banovici Szénbánya gőzöseitől a Szarajevo-Mostar-Capljina vonal Talgo vonataiig át a Dinári-hegységen.

A 25-30 pályaszámú gőz fotó

A 25-30 pályaszámú gőzmozdony a boszniai Banovici Szénbányák iparvasútján, Banovici fűtőházban

A 25-30 pályaszámú gőz fotó

A 25-30 pályaszámú gőzmozdony a boszniai Banovici Szénbányák iparvasútján, Banovici fűtőházban

A 83-159 pályaszámú gő fotó

A 83-159 pályaszámú gőzmozdony a boszniai Banovici Szénbányák iparvasútján, Banovici fűtőházban

A 83-181 pályaszámú gő fotó

A 83-181 pályaszámú gőzmozdony a boszniai Banovici Szénbányák iparvasútján, Banovici fűtőházban

A 25-29 pályaszámú gőz fotó

A 25-29 pályaszámú gőzmozdony roncsa a boszniai Banovici Szénbányák iparvasútján, Banovici fűtőházban

A 25-32 pályaszámú gőz fotó

A 25-32 pályaszámú gőzmozdony roncsa a boszniai Banovici Szénbányák iparvasútján, Banovici fűtőházban

A boszniai Banovici Szénbán fotó

A boszniai Banovici Szénbányák 740 108 Banoviciben

A boszniai Banovici Szénbán fotó

A boszniai Banovici Szénbányák 740 108 Banoviciben

A boszniai Banovici Szénbán fotó

A boszniai Banovici Szénbányák 25-30 Banoviciben, a fűtőház dolgozói éppen a füstszekrényt és a füstcsöveket tisztítják

(könyvjelző)

Az idei nyár első túrája Bosznia-Hercegovina csodálatos tájaira és sokszínű vasútüzemébe vezetett. Miközben a fővonalakon a távolsági forgalmat a Bosnyák-Horvát Föderáció területén teljesen átvették a modern, nagysebességű (220 km/h sebességre alkalmas) spanyol Talgo szerelvények, aközben a Banovići szénbánya iparvasútján még mindig elengedhetetlen a gőzmozdonyok napi közlekedése. Sajnos a vonalon a tehervonatokat már kizárólag a hajdani boszniai kisvasúthálózatról idekerült Đuro Đaković dízelmozdonyok továbbítják, de a szénosztályozóba űrszelvényi okokból még mindig gőzössel kell bejárni, így az oskovai átrakóállomáson mindig dolgozik egy gőzmozdony is. Ez teszi egyedivé ezt a 760 mm nyomtávolságú iparvasutat.

Alapinformációk

Akik rendszeresen olvassák az útibeszámolóimat (Balkantour 2013 és V42-Konjic-Bosznia ), azok már sokat tudnak Bosznia-Hercegovina sajátos közigazgatásáról és vasúthálózatáról. Az ország ugyanis a Délszláv Háborút 1995-ben lezáró Daytoni Béke hozta létre és osztotta két, egyenrangú entitásra, a Dél-Nyugaton elterülő Bosnyák-Horvát Föderációra és az északi és keleti sávot elfoglaló Boszniai Szerb Köztársaságra. Az entitások ellenére az ország oszthatatlan, központi kormányzata, nemzeti bankja és alkotmánybírósága van, azonban a legtöbb állami funkció a két entitás központjába, Szarajevóba és Banja Lukába került. Az ország legmagasabb politikai tisztségét az ENSZ-Főképviselő viseli, akit az Európai Unió jelöl ki. A Brčkói Kerület a két entitás közös ellenőrzése alatt áll.

A két entitásnak saját vasúttársasága is van, a nyugati horvát határtól és Baltnától, valamint az északi határállomás Šamactól Maglajig, a Višegrad-Mokra Gora kisvasúton illetve a Doboj-Tuzla vonalon Petrovóig a ŽRS (Željeznice Republike Srpske), a többi vonalszakaszon (tehát Maglajtól Szarajevón át Čapljinába, a déli horvát határig, illetve a két szigetüzemben Blatna és Martin Brod, illetve Petrovo-Tuzla-Brčko között) a ŽFBH (Željeznice Federacije Bosne i Hercegovine) a szolgáltató.

Éjfélkor indultunk el autóval Budapestről, hogy a fáradtság határán éppen kivilágosodjon, ahogy lassan elértük a šamaci határátkelőt. Szerencsére indulás előtt közel négy órát sikerült aludnom, így a Tuzlán át Banovićiig (a "ć" betűt nagyjából "ty"-nek kell ejteni) tartó hegyi szakaszon már élvezettel kanyarogtam végig. A reggel hétkor nyitó bányakapitányságon (amely csak munkanap üzemel, bár a vasút hétvégén is szállít) megvettük a belépési engedélyeket (első napra fejenként 15 euró, több napra kedvezmény jár), majd elkezdtük körbefotózni a fűtőházat. A kis szertartályos és a nagy, szerkocsis gőzmozdonyok is Đro Đkovićgyártmányok, bár utóbbi típust a Krauss, a Jung és a MÁVAG is gyártotta, elsősorban a hajdani boszniai (fővonali jellegű) kisvasutaknak. A kisvasutak felszámolásakor a járművek szétszéledtek a világban, jutott a gőzmozdonyokból Ausztriába (Club 760, Zillertalbahn, Feistritztalbahn) és maradt belőlük Szerbiában (Mokra Gora) is. A dízelek is kalandokba keveredtek: szolgál belőlük gyönyörűen felújított darab a Zillertalbahnon , jártak a Thörlerbahnon és a Feistritztalbahnon (előbbi pályáját 2003-ban fölszedték). Utóbbiak most a Murtalbahn vendégei, egyiküket rádiótávirányítással is ellátták. Három mozdony Spanyolországban dolgozott vasútépítéseken, az egyiküket 1000 mm nyomközre át is építették. Egy további példány pedig, szintén 1000 mm nyomközzel, Olaszországban szolgált. A legmesszebb a hálózat dízelmotorvonatai kerültek: a Đuro Đaković motorvonatok először Portugáliában közlekedetek, majd az ottani kisvasutak megszűnte után Mozambikba, illetve a Machu Picchu vasútra, Peruba kerültek.

De térjünk vissza Banovićibe! A szemben látható nagy épület a gőzösműhely, mögöttem áll a kisebb dízelműhely, ahol éppen a tolatógépeket javították. A fűtőház a nyílt vonalon csatlakozik be a bányavasút kétvágányú vonalába. A mindössze 6,5 km hosszú pálya hajdan sokkal nagyobb terhelésre volt kitalálva, ezt tükrözi a nagyvasúti átrakóállomás vágányhálózata is, ami egy komplett rendező jópár vágánnyal. Az alábbi, német térképen látható a vasútvonal pályája a műholdképen:

Banovici szénvasút térképe
Forrás

A további információk jórészt a német Wikipedia vonatkozó szócikkeiből származnak.

A boszniai Banovici Szénbán fotó

A boszniai Banovici Szénbányák 720 002 és egy ismeretlen társa Banoviciben

(könyvjelző)

Az előtérben egy kerékabroncsot melegítenek, hogy ráhúhassák a kerékagyra. Ahogy lehül, a hőtágulás miatt rá fog szorulni.

A boszniai Banovici Szénbán fotó

A boszniai Banovici Szénbányák 720 002 Banoviciben

A boszniai Banovici Szénbán fotó

A boszniai Banovici Szénbányák 720 002 Banoviciben

A boszniai Banovici Szénbán fotó

A boszniai Banovici Szénbányák 740 108 Banoviciben

A boszniai Banovići Sz fotó

A boszniai Banovići Szénbányák 55-99 Banovićiben

(könyvjelző)

Nem egy nagy kép, nem is azért szerepel itt, hanem mert ez egy MÁVAG 490-es, ami boszniába szakadt. Üzemképes, mivel tervezték a közeli (az Oskova patak völgyében épült) erdei vasutat feltámasztani, és arra szánták vonóerőnek. 2009-ben készült el a főműhelyi javítása. A pályaépítés végül meg sem kezdődött, a kétezres évek végére a terv a fiókba került.

A boszniai Banovići Sz fotó

A boszniai Banovići Szénbányák 83-158 Oskova átrakón

(könyvjelző)

Ezen a napon ez volt az egyetlen üzemelő gőzös a pályán, de sajnos munka már ennek sem jutott. Ugyan a szénosztályozó előtti tárolóvágányok tele voltak szenes vonatokkal, amiket korábban a dízelek húztak be, kiüríteni mégsem kezdték el őket, mivel sem kamionok nem várakoztak, hogy szenet vásároljanak, és vasúti kocsik sem álltak lent a nagyvasúti vágányokon szénre éhesen. Ezért a befűtött mozdonnyal csak annyira foglalkoztak, hogy a gőznyomást szinten tartsák.

A boszniai Banovići Sz fotó

A boszniai Banovići Szénbányák 83-158 és a 740-113 Oskova átrakón

(könyvjelző)

Itt látható az átrakó térképe:

Oskova vágányrajza
Forrás

A boszniai Banovići Sz fotó

A boszniai Banovići Szénbányák 740-113 Oskova átrakón

A boszniai Banovići Sz fotó

A boszniai Banovići Szénbányák 83-158 Oskova átrakón

A boszniai Banovići Sz fotó

A boszniai Banovići Szénbányák 83-158 Oskova átrakón

A boszniai Banovići Sz fotó

A boszniai Banovići Szénbányák 83-158 Oskova átrakón

A boszniai Banovići Sz fotó

A boszniai Banovići Szénbányák 740-107 és a 83-158 Oskova átrakón

(könyvjelző)

A gőzös mozgásáról videófelvétel is készült, ez az album végén, a többi boszniai videóval együtt megtekinthető lesz. Szerintem érdemes odáig legörgetni!

A boszniai Banovići Sz fotó

A boszniai Banovići Szénbányák 740-113 és a 83-158 Oskova átrakón

(könyvjelző)

Mikor beértünk a völgybe, rögtön látszott bal oldalt, magasan a kisvasút állomása és az ott álló, füstölő gőzmozdony. Lent, az út mellett pedig a normál nyomtávú vágányok álltak üresen. A kisvasút pályája tulajdonképpen a két patak összefolyásánál végetérő hegygerinc végéig vezet, és kényelmes, hogy ilyen magasan, hiszen így gravitációsan lehet üríteni a kocsikat az osztályozó garatába. A bányák felé vezető vonalnak is csekély az emelkedése így.

Oskovából kétvágányú szakasz vezet először a hegyoldalban, majd Banovići panelházainak tövében a telephely és az első rakodó felé. Utána is marad a két vágány, de Grivicéig már szélesebb völgyben, családi házak és nyaralók között vezet a vasút, hasonlóan, mint Magyarkútnál (és az ott megszokott szűk utcácskákon kell, sok forgolódással, követni a pályát). A rövid pálya is rendkívül változatos, remek fotózási lehetőségeket is nyújt (itt lehet Flickr-ön kicsit nézelődni ). Nekünk sajnos ezúttal nem jutott belőle, de hátha télen összejön még egy túra!

A boszniai Banovići Sz fotó

A boszniai Banovići Szénbányák 740-107 Oskova átrakón

A boszniai Banovići Sz fotó

A boszniai Banovići Szénbányák 740-107 Oskova átrakón

A boszniai Banovići Sz fotó

A boszniai Banovići Szénbányák 740-107 Oskova átrakón

A roncs 62-677 Oskován fotó

A roncs 62-677 Oskován

A boszniai Banovići Sz fotó

A boszniai Banovići Szénbányák 720-002 Grivice rakodón

A boszniai Banovići Sz fotó

A boszniai Banovići Szénbányák 720-002 Grivice rakodón

(könyvjelző)

A kisvasút megszűntetése sajnos folyamatosan napirenden van, mivel közvetlenül nem ér el sem a célpontokig (például a tuzlai erőműig), sem a bányákig: azoktól hosszú futószalagok vagy teherautók szállítják idáig a szenet. Teljesen közútra átállni a szűk utak miatt nem lehet, de a futószalag például elférne a kisvasút pályája helyén... A bánya sok pénzt költ modernizációra, nem lehetetlen, hogy hamarosan a kisvasutat is lecserélik.

A ŽFBH 441 906 "Talgo" fotó

A ŽFBH 441 906 "Talgo" Žepče állomáson

Gusztusosabban oldották meg a fényezés illesztését, mint a MÁV a Fecskékkel.

A ŽFBH 441 906 "Talgo" fotó

A ŽFBH 441 906 "Talgo" Žepče állomáson

Žepče állomás fotó

Žepče állomás

A ŽFBH 441 512 (korább fotó

A ŽFBH 441 512 (korábban a TCDD-nél bérben, mint E52 512) Želeće és Žepče között egy helytelen vágányon közelekdő tehervonatot húzva

(könyvjelző)

Ezért kell vörös fénnyel jeleznie (normál esetben nappal a vonatok elején nincs fény). Úgy tűnt, a másik vágányt nem használják, nyílván alacsonyabb sebességgel volt járható és most szükség sem volt rá a lecsökkent teherforgalom miatt. Azért nem megszűnésre kell itt gondolni: a bosnyák teherszállítás, és hát ezzel gyakorlatilag a bosnyák vasút fenntartásának egyetlen oka a zenicai vasmű nyersanyagéhségének a kiszolgálása. Banja Lukai és tuzlai szén mellett jó sok vasérc is kell neki, ami hajóval érkezik és többnyire Fiumében rakodják ki, onnan jut el Zágrábon, Banja Lukán, Dobojon át Zenicába (és ez rögtön meg is magyarázza, miért itt kétvágányú a vonal, és nem a fővároshoz közelebb). Most viszont bővítési munkák folynak Fiumében, ezért ideiglenesen Pločéban rakják ki az ércet és oda is viszik le (ugyanazokban az Eas kocsikban) a kész acéllemezeket. Azokban a tehervonatunkban reménykedtünk nagyon, mikor ezt a túrát megszerveztük.

A török vasúttól visszatért, még TCDD feliratú gépek egyik példányáról itt látható kép (ez a rajlovaci fűtőház mellett készült).

A ŽFBH 411 226 Zenica  fotó

A ŽFBH 411 226 Zenica állomáson

A ŽFBH 415 226 Zenica  fotó

A ŽFBH 415 226 Zenica állomáson

(könyvjelző)

A Ganz-Mávagtól szerezte be 1976-1979. között a Jugoszláv Vasút a háromrészes, elővárosi, majd az 1984-es szarajevói téli olimpia miatt a csak első osztályú szerelvényeket. A jugoszláv főővonalak villamosítása előtt a JŽ különböző dízel gyorsmotorvonatokkal bonyolította a forgalmat, ebből is volt Ganz , TEE-imitáció (de Gredelj gyártmányú, alumínium vázas!) magasfülkés és volt egy francia motorvonati sorozat is, a 610-es. A Ganz ennek arcát vette figyelembe (a megrendelő igényei szerint) az új motorvonat tervezésekor. Az annál rövidebb, de akár háromszorosan is csatolható vonat ideális volt Jugoszlávia számára, ahol már akkor is sok kisebb, egymással versengő város volt, és így a forgalom nem egy irányba koncentrálódott.

A vonat felépítése is érdekes (és szintén egy ismert TEE-t, a svájci RAe TEEII -t utánozza), mivel a motorkocsi a középső kocsi (ennek a sorozatjele 411), a két végén pedig egy-egy, hajtás nélküli vezérlőpótkocsi kapott helyet (V+M+V). Mivel betétkocsi nincs (P), így a vonat hossza csak az egységek duplázásával, triplázásával növelhető. A svájci vonatnál persze a motorkocsi egy komplett négyáramrendszerű mozdony volt vakablakokkal személykocsinak álcázva, itt utasok is fértek bele.

Arra fölhívnám a figyelmet, hogy a MÁV-HÉV MX/A típusú motorvonatai nem ilyenek - a látszat ellenére ott a két végkocsi a motorkocsi, a középkocsi pedig, az áramszedők ellenére, a pótkocsi, tehát összeállítása M+P+M, ugyanaz, mint a nyílvánvalóan ilyen összeállítású sima MX-esek nek.

A vonatok persze az Olimpik Express színezésben voltak a legszebbek, de ez a festés sem lenne rossz, ha a sárga és a többi szín egyformán fakulnának és néha le lenne mosva (mondjuk a másik fordában lévő szerelvény csupa graffiti, ahhoz képest ez kellemes kinézetű példány). Az 1200 kW teljesítményű motorvonatok legnagyobb sebessége 120 km/h, de sajnos ezt Boszniában nem tudják kihasználni, mivel országosan 70 km/h a maximális sebesség (elsősorban a biztosító berendezések állapota miatt, a legtöbb ŽFBH vonalat US-Aid támogatással 60 kg/fm felépítménnyel felújították).

A ŽFBH 441 910 Zenica  fotó

A ŽFBH 441 910 Zenica állomáson

(könyvjelző)

A kép sokszorosan megfogalmazza a bosnyák kettősséget (hármasságot). A gyönyörű hegyeket szürke magasházak takarják ki, a modern mozdonnyal kihúzó tehervonat mellett négy órát áll munka nélkül a szarajevói személy Ganz-MÁVAG motorvonata (még többet pedig az igazán lepra állapotú, ex-svéd kocsik, amik a maglaji személy lesznek majd este). Ebbe a képbe csak a gyorsvonat Talgo szerelvénye hiányzik, de hiába a kényelem, az oldalán a 220-as felirat, a passzív bedőlés, az utazás mégis egy örökkévalóságig tart Dobojig, és a versenytárs a Zenicáig kész autópálya. Banja Lukába menve persze át kell szállni, még az ország két adminisztratív központja között sincs közvetlen vasúti összeköttetés, és közben Doboj és a boszniai szerb főváros között is egyre hosszabb az autópálya. A Talgók beállásával gyakorlatilag a nyolc évvel ezelőtti utunk alatti állapotokat sikerült visszaállítani, sem a menetidők, sem a menetrendi kínálat nem javult azóta, igaz, voltak időszakok, amikor rosszabb volt. A reménytelenséget tovább mélyítik a tavalyi tuzlai zavargások eseményei, mutatva, hogy a hajdani háborút kiváltó, elmélyítő és elmocskosító etnikai feszültségek a mai napig fennállnak.

Doboj-Zenica között akadnak fotóhelyek, nagyon izgalmas a kétvágányú szakasz, mivel nem egyszerre épült a két vágány, így az egyik a hegyoldalat követi kívülről, a másik a hegyben alagútban vezet, máshol különböző helyeken, más szög alatt metszik a Boszan folyót, és ezért távolodnak el a vágányok egymástól, de tényleg akad néhány kellemes fotóhely. Zenica és Sarajevo között viszont sajnos majdnem végig vagy település, vagy benőtt, dzsumbulyos részek váltják egymást, és a domboktól is jórészt távol fut a sín (a rövid alagutakat leszámítva), így nagyon kevés lehetőség van fotózni. Így nem sok jó képünk lett a túra későbbi szakaszában a Ganz motorról, de így is jelentősen bővült a gyűjteményem, aminek nagyon örülök.

A ŽFBH 441 910 Zenica  fotó

A ŽFBH 441 910 Zenica állomáson

A ŽFBH 441 910 Zenica  fotó

A ŽFBH 441 910 Zenica állomáson

Meglepő, de működik a kijárati jelző.

A ŽFBH 441 411 Had& fotó

A ŽFBH 441 411 Hadžiči és Tarčin között

A ŽFBH 441 411 Had& fotó

A ŽFBH 441 411 Hadžiči és Tarčin között

(könyvjelző)

Személyvonatunk már délre tart Szarajevóból Konjicba, de előbb időzzünk el egy kicsit a Bosznavasúton! Ugyan már Szarajevótól délre jár a fotógép, mégis érdekes a Szarajevóig vezető kisvasút története. A normál nyomközű pálya Slavonski Bródnál átlépte a Szávát, de attól délre már csak kisvasutak épültek. Bosznia 1908-as annektálása az Osztrák-magyar Monarchiába fölgyorsította a vasútépítéseket: de eddigre már sok kisvasút megvolt, például a Bodsnski Brod - Zenica vonsl 2878-ban nyílt meg. A normál nyomközű vonal a Száván át Slavonski Brodból Bosanski Brodig tartott. A 760 mm nyomközű vonalhálózaton még hálókocsis vonatok is közlekedtek (szükség is volt rájuk, a Szarajevo-Belgrád 15 óra utazással járt), de szükségessé vált az átépítés normál nyomközre.

Tito terve szerint elkezdődött a vasútvonalak normál nyomközűre átépítése, ami Boszniában eslőként a Bosznavasutat érintette. Már 1947-ben elkészült a Sarajevo-Doboj-Šamac vonal, ami elkerülte Slavonski Brodot, illetve Sarajevóban kicsit hosszabb pályát kapott. A Čaplinjába/Dubrovňikba vezető kisvasút kapott egy új állomást az új nagyvasúti állomásnál, Sarajevo Novónál. Slavonski Brod/Bosanski Brod bekötése a vasút tözshálózatba (Modričából) újra és újra felmerülő kérdés, de nem esélyes a gyors megvalósulása, figyelembe véve a vasút mai teljesítőképességét.

Tito Jugoszláviája meg akart szabadulni a kisvasutaktól, a teljes modernizáció és a valóban pörgő gazdaság ezt lehetővé is tette volna (Jugoszlávia, szemben a legtöbb szocialista csatlósállammal, nem légvárakat épített és hitelekből lett nagy, hanem exportképesség és valódi gazdasági teljesítmény állt mögötte), a kisvasutakat pedig mindenhol nagyvonalú, normál nyomközű fővonalakkal helyettesítették volna.

Egy ismeretlen ŽFBH 44 fotó

Egy ismeretlen ŽFBH 441 Hadžiči és Tarčin között

(könyvjelző)

Hosszú volt az út, mire a mai, Talgo nagysebességű vonatokig eljutottunk a Szarajevo-Čaplinja vonalon. Egyrészt, mi az autópályán kikerültük a fővárost, de régen persze ez a Bosznavasúton azt jelentette, hogy beutaztál Sarajevo Novo állomásig (a mai főpályaudvar), majd ott átszálltál a kisvonatra vagy Užice - Belgrád, vagy Čaplinja - Dubrovňik felé, elágazási lehetőséggel Nikšic, Trebinje felé. Aztán Ploče kikötőjéig megépült a vasútvonal normál nyomközű változata 1966-ig, így jelentősen megváltozott az utazás képe errefelé. 1969-re készült el a teljes villamosítás, miközben a 441-es villanymozdonyok már Rajlovacon álltak készenlétben a bevetésre. A Boszniai Szerb Köztársaságban fekvő Trebinje, a montenegrói Nikšic és a horvát Dubrovňik sosem kapott normál nyomközű vasúti összeköttetést. Eredetileg a kisvasút helyén, a hegyeken át gondolták, később a tengerpartra gondoltak helyezni egy dalmáciai összekötő vasutat, de egyik sem valósult meg. A motorizáció így megtette hatását, miközben a jugoszláv idők végéig a tehervonatok száma folyamatosan növekedett, addig a személyvonatoké, és főleg rajtuk az utasoké, csaknem nullára redukálódott, ami ma is, a napi két pár Sarajevo-Mostar-Čaplinja Talgo és a plusz egy Konjic-Szarajevo-Konjic személynél sem haladja meg a vonatonkénti harminc főt.

Lényegtelen, de a háttérben látható falu szaudi milliárdosoké, akik itt töltik a nyarat a hűs hegyek között.

A ŽFBH 441 912 Konjic  fotó

A ŽFBH 441 912 Konjic állomáson

A ŽFBH 441 411 Konjic  fotó

A ŽFBH 441 411 Konjic állomáson

A ŽFBH TMD 136 Konjic  fotó

A ŽFBH TMD 136 Konjic állomáson

A ŽFBH 441 912 Konjic  fotó

A ŽFBH 441 912 Konjic állomáson

Egy ismeretlen ŽFBH 44 fotó

Egy ismeretlen ŽFBH 441 Čelebići és Konjic között

(könyvjelző)

Az éjjel (és a következő éjjel) Konjicban szálltunk meg, egyrészt, mert szép kisvásor, másrészt, mert minden irányba könnyen el tudunk indulni. Sajnos napközben a vasút valamely szakaszán mindig vágányzár van, hogy kidőlt fákat, kőomlásokat keressenek, emiatt viszont kevés és nem annyira előrelátható a teherforgalom a vonalon.

Reggel mindenesetre a Konjic melletti, a Neretva víztározója fölötti hídon fotóztunk egy vonatot, majd a legrövidebb úton igyekeztünk lejutni Jablanica alár az ellenirányú vonatot megfotózni; hát ezt nem javaslom senkinek: olyan volt a földút, hogy az Astra terepjáróképességeinek határát súroltuk, de igaziból egy Range Rover is éppen csak jól érezte volna magát rajta. Vissza kell menni, és Konjicban átkelni a Neretván, úgy még gyorsabb is.

A neretvai partizánok emlék fotó

A neretvai partizánok emlékműve Jablanicában

(könyvjelző)

Az eredeti kisvasút vonalát sok helyen elöntötték a vízerőművek, itt pont nem, mert akkor egész Jablanicát elöntötték volna, cserébe itt a Nertvai Csata című második világháborús film forgatása során vágták tönkre a kisvasutat. Az események hiteles lefestése érdekében fölrobbantották a kisvasút hídját, ám az a robbanószerek füstje miatt nem volt elég látható, ezért újra forgatták. Ez sem lett jó. Így, bár eredetileg írtóztak a modellek használatától, Prágában egy 1:5 arányú modellen vették föl a robbanást, ami már látványos volt, így ez került a filmbe.

Egy ismeretlen ŽFBH 44 fotó

Egy ismeretlen ŽFBH 441 Drežnica Stara megállóhely és Drežnica állomás között

(könyvjelző)

Kis folyóhídnak tűnik, de igazi megismeréséhez érdemes megnézni a Neretva vízerőművek építése, és a szurdok elárasztása előtt készült képeket. Alant látható a Drežanka-viadukt:

Drežanka viadukt
Drežanka-viadukt
Fotó: Jerry and Roy Klotz

Pár éve, még régi kocsis vonatot az út mellől fotóztam itt , azóta kinőtt egy kilátó és egy halétterem is, de onnan szerintem kevésbé jó a kilátás (bár az étel finom).

A Drežanka-viadukt fotó

A Drežanka-viadukt

Jablanica fotó

Jablanica

Jablanica fotó

Jablanica

Jablanica fotó

Jablanica

Talgo-vonat az úgynevezett  fotó

Talgo-vonat az úgynevezett Gazela-viadukton Jablanicánál

Talgo-vonat az úgynevezett  fotó

Talgo-vonat az úgynevezett Gazela-viadukton Jablanicánál

(könyvjelző)

Gazellának a helyi vasutasok hívják, mivel alakja a híres szavannai növényevőére hasonlít. Jobbra látható a feje, balra a farka, és középen a viadukt négy pillére a négy lába. A háttérben gyönyörű hegyek, az előtérben a Neretva hegyi folyása, így a fotó abszolút tökéletes.

A ŽFBH 441 908 Konjic  fotó

A ŽFBH 441 908 Konjic állomáson Talgo-szerelvénnyel

A ŽFBH 441 908 Konjic  fotó

A ŽFBH 441 908 Konjic állomáson Talgo-szerelvénnyel

(könyvjelző)

A szállásunk Konjic belvárosában volt, remek helyen, gyönyörű kilátással az öreg hídra és pár perc sétára a vasútállomástól. A felvételi épületet legutóbbi ottjártunk óta rózsaszínről átfestették szürkére. Esténket az épület melletti fabódéban töltöttük, ahol a remek sör mellé nagyon finoman főz az egyik vasutas felesége, ezért a helyi vasutasoknak is ez a törzshelye. Vacsora után pedig lefotóztuk az esti Talgót, ami vitte haza a turistákat Mostarból. Nagyjából olyan helyi kirándulóforgalmat tud a vasút teljesíteni, mint mondjuk a Waldviertlerbahn kisvasút Ausztriában. Egy déli vonatpár még jót tenne, de sajnos többre itt nem egyhamar lesz igény.

A ŽFBH 441 905 Jablani fotó

A ŽFBH 441 905 Jablanica és Ostrožac között

Egy ismeretlen ŽFBH 44 fotó

Egy ismeretlen ŽFBH 441 Jablanica és Jablanica grad között a Gazela-viadukton

(könyvjelző)

Ezzel a vonattal nagy mázlink volt, éppen begurultunk Jablanica állomásra, hogy tehervonat iránt érdeklődjünk, amikor megláttuk, hogy zöld a kijárati jelző. Szerencsére elég korán volt kezelve, éppen volt időnk odakanyarogni a fotóhelyre és beállítani a gépeket.

Egy ismeretlen ŽFBH 44 fotó

Egy ismeretlen ŽFBH 441 Talgo-szerelvénnyel Jablanica és Drežnica között a Grabovica-viadukt mellett

(könyvjelző)

A Dinári-Alpok híres az erősen csipkézett hegyoldalakról, a brutális sziklafalakról, és szerencsére a vonatot is lehet ezek mellett fotózni. Errefelé a villanyvonat a normális, mivel 1971 után pánikszerű villamosításba kezdett a Jugoszláv vasút. 1971-ben ugyanis a Zenica-Szarajevo vonalon egy alagútban tűz ütött ki egy 662 sorozatú dízelmozdonyban, méghozzá az alagút végéhez közel, ami blokkolta a menekülést, így végül 33 utas meghalt, 117 megsebesült az 1532 méter hosszú alagútban.

Egy ismeretlen ŽFBH 44 fotó

Egy ismeretlen ŽFBH 441 Jablanica és Drežnica között a Grabovica-viadukton

(könyvjelző)

A kevésbé jól sikerült képen a Grabovica-viadukt látható, illetve csak a viadukt egy igen kis része. Érdemes ezt is megnézni elárasztás előtti állapotában.

Grabovica-viadukt
Fotó: Jerry és Roy Klotz

A ŽFBH 911 328 Mostar  fotó

A ŽFBH 911 328 Mostar állomáson

A felsővezetékesek kis motorkocsija épp javítgatás alatt állt, de azért sikerült megmozdulniuk vele.

A ŽFBH 733 103 Mostar  fotó

A ŽFBH 733 103 Mostar állomáson a fűtőházban

A ŽFBH 441 122 Mostar  fotó

A ŽFBH 441 122 Mostar állomáson

A ŽFBH 441 122 Mostar  fotó

A ŽFBH 441 122 Mostar állomáson

A ŽFBH 441 047 Mostar  fotó

A ŽFBH 441 047 Mostar állomáson

A vasúti busz kicsit neheze fotó

A vasúti busz kicsit nehezen parkolna most ki

Mostar fotó

Mostar

Mostar fotó

Mostar

Mostar fotó

Mostar

Mostar fotó

Mostar

A ŽFBH 441 308 Grad és fotó

A ŽFBH 441 308 Grad és Ovčari között

A ŽFBH 441 308 Grad és fotó

A ŽFBH 441 308 Grad és Ovčari között

A ŽFBH 441 308 Grad és fotó

A ŽFBH 441 308 Grad és Ovčari között

(könyvjelző)

Tehervonat híján fölmentünk Ovčariba lefényképezni a délutáni személyvonatot. Mármint az egyetlent, hiszen reggel megy föl Konjicból Szarajevóba, és csak délután jön vissza, ennyi a gép és a kocsi egész napos teljesítménye. Napközben sajnos rosszak az esélyek tehervonatok elkapására, mivel egy-egy szakaszon mindig vágányzárt tartanak, ellenőrzik a sziklafalak és a fák állapotát, mert nagyon sok a fakidőléses, kőomlásos baleset. Ottjártunkkor viszont éjszaka folyamatosan pörögtek a tehervonatok, hiszen a fiumei (rijekai) kikötő bővítése miatt most erre járt minden Zenicából. A szállásunk másik ablaka a vasútállomásra nézett, így este az erkélyen sörözgetve számolhattuk a lefotózhatatlan tehervonatokat. Ráadásul Konjic és Bradina között tológépet is kapnak a teherek - erre egy kijelölt gép és a személy gépe áll rendelkezésre. A Zenica felől érkező, acéllal rakott vonatokat nem kell tolni. Este sajnos lerobbanást is láthattunk, az egyik teher gépét végül hidegen továbbították egy másik vonattal honába, így egy időre Konjic tele lett tehervonati szerelvényekkel.

Sajnos a tehervonatozós állapot nem marad meg sokáig, Ploče kikötője drágább, a rakodási technológia sem az igazi, így hamarosan visszatérnek a tehervonatok Fiume felé.

A ŽFBH 441 905 Konjic  fotó

A ŽFBH 441 905 Konjic és Celebići között

(könyvjelző)

Ez a híd kevésbé magas, itt egészen közel vagyunk Konjichoz, ahol a régi híd alatt eredeti, hegyi folyásában csodálhatjuk meg a Neretvát. Lentebb, Grabovicánál viszont a másik tározó elég mély, ez szépen látszik az alábbi képen, amelyen a kisvasút elöntött pályája látható, amint egy karbantartás során a leeresztéskor újra előbukkant.

alt1
A régi kisvasúti pálya a Neretva-kanyonban az új országútról nézve
Fotó: Martin Brož

A ŽFBH 441 121 Konjic  fotó

A ŽFBH 441 121 Konjic és Celebići között

(könyvjelző)

Ennyi volt a tehervonatos sikerszériánk, ezt követően már csak bebukni sikerült a szép terheseket.

Panorámakép a Tarčin m fotó

Panorámakép a Tarčin melletti viaduktos szakaszról

(könyvjelző)

Az előtérben az autópálya vége, egyelőre innen nem épül tovább, Zenicától északra viszont már dolgoznak rajta, igaz, csak a Zenicát elkerülő 9 km-es szakaszon (abban is lesz egy óriási viadukt és alagutak is).

Egy ismeretlen ŽFBH 44 fotó

Egy ismeretlen ŽFBH 441 Hadžiči és Tarčin között

Egy ismeretlen ŽFBH 44 fotó

Egy ismeretlen ŽFBH 441 Hadžiči és Tarčin között

(könyvjelző)

Egy ismeretlen ŽFBH 44 fotó

Egy ismeretlen ŽFBH 441 Hadžiči és Tarčin között

Egy ismeretlen ŽFBH 44 fotó

Egy ismeretlen ŽFBH 441 Hadžiči és Tarčin között

(könyvjelző)

Egy ismeretlen ŽFBH 44 fotó

Egy ismeretlen ŽFBH 441 Hadžiči és Tarčin között

Egy ismeretlen pályaszámú & fotó

Egy ismeretlen pályaszámú ŽFBH 411 sorozatú, Ganz-MÁVAG gyártmányú Olimpik Express villamos motorvonat Rajlovac és Alipasin Most között

(könyvjelző)

A ŽFBH 441 515 tehervo fotó

A ŽFBH 441 515 tehervonattal Buzići és Porječani között

Egy ismeretlen ŽFBH 41 fotó

Egy ismeretlen ŽFBH 411 Buzići és Porječani között

(könyvjelző)

A ŽFBH 441 908 Doboj á fotó

A ŽFBH 441 908 Doboj állomáson

A ŽRS 813 043 Suho Pol fotó

A ŽRS 813 043 Suho Polje és Doboj között

(könyvjelző)

A kép a Doboj-Tuzla közötti vasútvonalon készült. Ennek pályája Doboj és Petrovo Novo között ŽRS, azon túl ismét ŽFBH fennhatóság. Ez egy entitások közötti vonat, ami Tuzlából egészen Dobojig közlekedik. A napi két pár ilyenen kívül kellene Petrovo Novóba lennie néhány ŽRS személynek is, de valamilyen okból azt lemondták. Ennek a csinos motornak a helyén a megelőző két hétben mozdonyos vonat közlekedett, de sajnos érkezésünk idejére már megjavították.

A ŽRS 441 806 Ljeskove fotó

A ŽRS 441 806 Ljeskove Vode és Rakovac között

(könyvjelző)

Ez csak azért készült el, hogy ŽRS vonatról is legyen fotónk, más vonat meg úgy sem jött ekkortájt.

A ŽRS 813 043 Suho Pol fotó

A ŽRS 813 043 Suho Polje állomáson

A ŽRS 813 043 Suho Pol fotó

A ŽRS 813 043 Suho Polje állomáson

(könyvjelző)

A ŽRS 813 043 Suho Pol fotó

A ŽRS 813 043 Suho Polje állomáson

(könyvjelző)

Az eléggé elhanyagolt Suho Polje állomáson búcsúztunk ettől a túrától és Boszniától. Jellegzetes, hogy bár a vágnyok állapota miatt nyílván vonattalálkozásra gondolni sem érdemes, az állomás mindkét végére kiautózik minden vonathoz egy váltókezelő, hogy zászlójával beintegesse azt a nem működő bejárati jelzőtől. Kérlek, tekintsd meg még a túrán készült videónkat is!

[VIDEÓ] Boszniai túráinkon készült videófelvételeink

(könyvjelző)

Köszönöm a figyelmedet! Kérlek, maradj a benbe.hu-n!

Keress a címkék közöttg

Hasonló képek:

441 307441 902813 020ABe 4/4 II 49HGe 3/4 1

Helyszínek:

Mozdonysorozatok:

441 740 83 411 813 415 720 25

 

Régi és új albumok:

Chabówka, gőzösmúzeumEMU.89, a nosztalgia<br />Tátrai VillamosHavas képek FelsővisórólA Marostól a<br />DunáigGőzmozdonnyal Imenóba

Albumok Mozdonyok Atlasz RhB Cikkek Toolbox

-----------------

Copyright Takács Bence és társai, 2005-2023. A honlapon található fényképek felhasználási jogaival kapcsolatban l. az Impresszumot!

Címlap Cikkek Mozdonyok Atlasz Modellvasút Linkek