A ŽSSK 757 006-2 Harmanec Jaskyňa állomáson

Autó nélkül sem lehetetlen Közép-Szlovákiába eljutni, csak nagyon kell akarni. A délutáni utolsó vonattal utaztam el Pozsonyba, ahonnan az éjszakai vonattal Ruttka felé indultam. Ez ülőkocsiban rendkívül szórakoztató volt... A leszállás éjfél után nem sokkal volt a hideg állomáson, de szerencsére pont szemben üzemelt egy éjjel-nappali kocsma, így nem éreztem rosszul magam. Még szürkület előtt indult egy 813-913 sorozatú motorvonat (Bagetka), ami a napi egyetlen személyvonat volt Besztercebányára, és az sem állt meg mindenhol, így Dolny Harmanecből napkelte körül még föl kellett szaladnom Harmanec Jaskynához, ami közúton is durva szerpentin. Nehezítő körülmény, hogy a Dolny Harmanec-i állomás is magasan a völgy fölött van, tehát először lemásztam a völgybe, majd az úton föl Harmanec Jaskynáig, és onnan föl a cikk-cakkozó gyalogúton az állomásra. Hát itt már nem fáztam.

A kora hajnali vonatról készült kép mintha terepasztalról készült volna: a vonat friss fényezése természetellenesen csillog, a tökéletes hegyek pedig mintha egy háttérposzterről néznének vissza ránk. Ez a terepasztalszerűség tetszik a mai napig a 170-es vonal középső, hegyi szakaszában.